×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A madarak tápcsatornájában utazhat az ikra

 

Debreceni kutatók kiderítették, hogy a vízimadarak által elfogyasztott halikrák egy része képes túlélni a tápcsatornán vezető utat, és egy eredetétől távoli vízben kikelni, ezért jelenhetnek meg új halfajok elszigetelt tavakban és belvizekben.

A fotó illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

A rejtély, hogy miként kerülnek emberi beavatkozás, telepítés nélkül halak mesterséges csatornákba, tavakba, megoldódott.

Az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének munkatársai a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja tisztázta, hogy miként jelenhetnek meg halak emberi beavatkozás nélkül például egy más vizektől elszigetelt frissen kiásott kerti tóban. Tudományosan is alátámasztották a kutatók, hogy a halak vándorlásáért a vízimadarak a felelősek.

A feltételezések szerint az ikra nemcsak a madár lábára, tollazatára tapadva jut el egyik tóból a másikba,

hanem úgy is, hogy a madár megeszi a halpetét, amely a tápcsatornán keresztülhaladva, majd hosszú órákkal később kiürülve sértetlenül landol egy másik vízen.

Mind a ponty, mind az ezüstkárász lágy ikraburokkal rendelkezik, tehát könnyen és gyorsan emészthetők, képesek átjutni a madarak bélcsatornáján. Tulajdonképpen egy régi feltételezést sikerült nekünk bizonyítanunk – mondta Lukács Balázs, a kutatócsoport vezetője az M1 Kék bolygó című műsorában.


A meglehetősen bonyolult kísérlet során a kutatók nyolc fogságban nevelt tőkésrécével ötszáz–ötszáz darab megtermékenyített ponty- és ezüstkárászikrát etettek meg. Majd a madarak ürülékét begyűjtötték és gondosan átmosták, hat vízimadár esetében életképes ikrákat találtak.

A madarak az ikra elfogyasztása és ürítése között nagy távok megtételére képesek, így könnyen előfordulhat, hogy egy tó, aminek a közelében sem találni más víztestet, egyik hétről a másikra benépesül. A kísérlet során arra a kérdésre, hogy életképes állapotban maradhat-e az ikra miután áthaladt egy madár emésztőrendszerén, a válasz: igen.

Vincze Orsolya tudományos munkatárs kifejtette, a kétéltűeknek is hasonló puha peteburka van, mint a halaknak, úgyhogy elképzelhető, hogy az ő petéjük is képes áthaladni a madarak bélcsatornáján is, utána képesek fejlődni és kikelni.

A vízimadarak egyébként nemcsak a halaknak és más gerinctelen állatoknak a petéit fuvarozhatják tudtukon kívül a testükben,

hanem növények magvait, spóráit is. A kutatók egy olyan tócsagaz faj magját is megtalálták a bihari sík egyik kiszáradt tavának iszapjában, amely az országban csak Pécs környékén él.

Az, hogy a vízimadarak emésztőrendszerükben is szállíthatnak élőlényeket, ma már gyakran probléma, ugyanis az invazív növények és állatok, mint például az ezüstkárász, úgy is bekerülhet egy víztestbe az őshonos állomány kárára, hogy nem is tudunk róla.

A címlapfotó illusztráció.