Valóban vannak „emberi” érzelmei a kutyáknak?

 

A kutyák viselkedése, reakciói időnként nagyon hasonlók az emberekéhez, emiatt a legtöbb gazda a sajátjához hasonlóan képezi le kutyája érzelmeit. Határozott elképzelései vannak arról, hogy kutyája mikor vidám, mikor szomorú, mikor akarja megvigasztalni, vagy mikor van bűntudata.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

„A kutya fejlett társas lény, így nem meglepő, hogy bizonyos érzelmekben osztozik az emberrel. Azt azonban nehéz meghatározni, hogy ezek az érzelmek pontosan mennyiben egyeznek, hiszen nem tudunk az ebekkel beszélgetni” – mondta el a hirado.hu-nak Kubinyi Enikő, az ELTE etológusa.

Az alapérzelmek, mint

az öröm, a bánat, a düh, a meglepődés, a félelem és az undor, a kutyáknál is jelen vannak.

Egy kutya láthatóan örül, ha gazdája hazajön, vagy találkozik egy másik kutyával, amelyikkel játszani szokott. Az örömnek egyértelmű jelei vannak. Ugyanilyen könnyen megállapítható, ha az eb bánatot vagy félelmet érez. Nem volt ez mindig így. Sokáig az állatokról, sőt az újszülött babákról is azt gondolták, hogy az idegrendszerük nem elég fejlett a fájdalomérzethez – közölte a kutató, majd hozzátette: ma már tudjuk, hogy ez tévedés, de mivel szóban nem tudják elmondani, mit éreznek, ezért erre a viselkedésükből és élettani reakcióikból kell következtetnünk.

Lehet egy kutyának bűntudata?

A másodlagos érzelmek – amelyek az alapérzelmekből keverednek ki – megléte viszont már erősen vitatott. Az irigységet vagy a féltékenységet például az embereknél sem mindig egyszerű felismerni, az állatoknál pedig fokozottan nehéz. „Mikor az etológusok a kutyák bűntudatát és féltékenységét vizsgálták, az utóbbinál pozitív eredményt kaptak. A kísérletben a vizsgált eb a féltékenység jeleit mutatta, amikor gazdája egy másik kutyát simogatott. A bűntudat vizsgálatánál azonban nehezebb volt eldönteni, hogy vajon mi befolyásolja a kutyát” – mondta Kubinyi Enikő.

Tipikus eset, amikor az eb szétszedi a lakást, amíg a gazda nincs otthon, és mikor megszidja, úgy tűnik, mintha bűntudata lenne. Igazából elképzelhető, hogy az állat a gazda arckifejezéséből tudja, hogy leszidás következik, és emiatt mutat olyan jeleket, amelyeket az ember bűntudatnak vél, pedig valójában inkább behódolásról, alárendelődésről van szó – fejtette ki a szakértő.

A kutya felismeri, mit szeret a gazdája

Kísérlettel igazolták, hogy a kutya képes felismerni azt a tárgyat, amelyet a gazdája szeret. A viselkedésteszten két PET-palackot mutattak az ebnek – az egyik felé a gazda örömet mutatott, a másikat undorral kezelte. Ezután a kutyának választania kellett a kettő közül. Az ebek többsége a szeretett palackot választotta, és azt vitte oda gazdájának, tehát kitűnően felismerte a pozitív érzelmeket.

A negatív érzelmeknél már bonyolultabb a helyzet.

Hiába fejezte ki a gazda az undorát a másik palack irányába, a kutya ennek ellenére is megközelítette. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy sok esetben pont az érdekes az állat számára, amely a gazdában undort kelt – elég csak arra gondolni, hogy a kutyák séta közben is hajlamosak fölszedni a szemetet. Amikor a gazda az egyik tárgyra semlegesen reagált, a másikra pedig undorral, az állat akkor is a pozitívabbat, vagyis a semlegeset választotta.

Megértik a szavakat?

Tudunk kutyákról, amelyek megértik a szavakat, legtöbbjükre azonban nem ez a jellemző. A kutyák általában olyan jelekből következtetnek az ember mondandójára, amelyekre nem is gondolnánk: sokat számít az intonáció, és a kontextus is lényeges.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

Ha például látja, hogy sétához készülődik az ember, és ekkor mondja neki, hogy hozza oda a pórázt, a kutya könnyen kikövetkezteti, mit akar a gazdája. Ha más helyzetben kéri ugyanezt, valószínűleg a kutya nem fogja érteni.

Tárgyak neveinek megértése ritka képesség a kutyáknál, és úgy tűnik, hogy genetikai eredetű, illetve alig tanítható. „Chaser, a híres dél-karolinai border collie például több mint ezer tárgy elnevezését tudta, de ez tényleg ritkaságszámba megy” – emelte ki az etológus.

Aki tanítani szeretné kutyáját, igékkel érdemes próbálkoznia,

ugyanis ezeket könnyebben megjegyzi, mint a főneveket. Olyan vezényszavakat, mint a hozd, ülj, feküdj, kontextustól függetlenül is meg tudják tanulni az ebek. A hangsúly is számít: dicséretnél az agyuk jutalomközpontja akkor lesz aktív, ha dicsérő hangsúly kíséri a kedveskedő szavakat.

Hogyan olvassák a kutyák az emberi érzelmeket

„A kutyák jól tudják értelmezni az arckifejezéseket, a gesztusokat, ezért is alkalmazkodnak olyan jól az emberi viselkedéshez. De hogy bennük is leképződnek-e úgy egy ember érzelmei, mint bennünk, azt egyelőre nem lehet alátámasztani” – mondta el a szakértő.

Amikor az ember szomorú, a kutya hajlamos hozzábújni, mintha meg akarná vigasztalni. Ez nagyon hasonlít az emberek viselkedéséhez, de nem tudni pontosan, az állat miért teszi. Ha szomorú az ember, lehetséges, hogy a kutya azért is bújik oda, mert megtanulta, hogy ilyenkor simogatást kap. Amikor örül az gazda, lehet, hogy azért jön oda, mert tudja, hogy számíthat egy kis pluszjátékra.

A kérdőíves vizsgálatok alapján, akik emberszerűbbnek látják a kutyájukat, azok empatikusabbnak is tartják. Egy friss argentin vizsgálatban kabinba zárták be a gazdákat, akiknek el kellett játszaniuk, hogy nem tudnak kijönni. A kutyák fele próbálta meg kiszabadítani a gazdáját, és eközben a szívritmusuk is nőtt, tehát izgatottá váltak a helyzetben.

Néhány kutya megpróbált segítséget kérni, de igazából nem tudni, hogy valóban segítséget akart-e kérni, vagy más okból szaladgált ide-oda. Ezeknek a kísérleteknek az a hátulütője, hogy mivel a kutyák remekül olvassák az emberi érzelmeket, könnyen rájöhetnek, hogy a gazdák csak eljátsszák a szituációt, és valójában nincs baj.

A kutatások tehát már folynak a témában, de még hosszú az út, hogy valóban megértsük, a kutyák mit éreznek pontosan, és mi áll a reakcióik hátterében.