Komoly fenyegetést jelent Grönland régészeti lelőhelyeire a klímaváltozás

 

Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit.

Az Északi-sarkvidéken több mint 180 ezer, köztük néhány több ezer éves régészeti lelőhely található, amelyek védelméről a térség speciális talaja gondoskodik. „A leletek pusztulásának ütemét a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma szabályozza, vagyis a fagymentes időszakban megfigyelhető emelkedő hőmérséklet és a változó csapadékmennyiség hatására kulcsfontosságú szerves elemek, fa, csont és ősi DNS veszhet oda” – írják a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

A Dán Nemzeti Múzeumban dolgozó Jorgen Hollesen által vezetett kutatócsoport hét régészeti lelőhelyet vizsgált meg Grönland fővárosa, Nuuk környékén 2016 óta. A szerves maradványok, úgy mint haj, tollak, meszes váz és húsfoszlányok mellett a lelőhelyek egy része viking települések romjait őrzi.

A különböző felmelegedési forgatókönyvekre épülő tanulmány előrejelzése szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben” – mondta Hollesen. Mindez azt jelenti, hogy ezek a maradványok, amelyeknek egy része egyedülálló bepillantást nyújt Grönland első, nagyjából i. e. 2500 körül élő lakóinak életébe, veszélyben vannak.

Az Északi-sarkvidék más területein, például Alaszkában, ősi leletek százai kerültek a felszínre a közelmúltban az állandóan fagyott talaj olvadása miatt.