A britek és az amerikaiak provokálták ki Magyarország német megszállását?

 

Borhi László történész szerint 1944. március 19-én Magyarország német megszállása nem egészen úgy történt, ahogy ma a köztudatban él, hanem a nyugati hatalmak, az angolszász diplomácia kényszerítette ki – erről a megszállás évfordulóján beszélt. A történész szerint katonai tőkét akartak kovácsolni a szövetséges hatalmak a német megszállás időzítéséből, ami elősegíthette a normandiai partraszállást.

Budapest, 1944. március 26. A Margit híd pesti hídfőjénél vonul át a német 16. SS Psz. gránátos hadosztály (Fotó: MTI-reprodukció)

A megszállás következtében több száz németellenes politikust tartóztattak le, illetve

a magyar zsidóság deportálása

is ekkor kezdődött. A holokauszt nem történt volna meg a megszállás nélkül, ugyanakkor a magyar kormány és a csendőrség hathatós közreműködése is kellett hozzá – emlékeztetett Borhi, hozzátéve: a politikai garnitúra a német megszállás nélkül nem kerülhetett volna hatalomra.

Eleinte nem vették komolyan a kiugrási szándékot a szövetségesek

Elmondta, az általa megtekintett dokumentumok alapján

Magyarország először kereste a kiutat a háborúból,

utána jött Románia és Finnország, a két állam később ismerte fel, hogy Németország nem nyerheti meg a háborút, és vereség esetén büntető békének lesznek kitéve a vesztes országok.

A nyugati hatalmak ugyanakkor sokáig nem vették komolyan a béketapogatózásokat, kevés szövetséges politikus próbálta elérni a csatlós államok kiugrasztását, ezzel gyengítve a Harmadik Birodalmat, hiszen a katonai összeomlás mellett a nyersanyagellátás megállása is bekövetkezhetett volna – hívta fel a figyelmet Borhi László a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Ez az álláspont – folytatta – akkor kezdett változni Nyugaton, amikor világossá vált, 1944 májusában, hogy Franciaországban nyitják meg a második frontot a partraszállással.

Német katonák Szeged utcáin 1944 áprilisában (Fotó: MTI-reprodukció)

Ekkor kezdett fontossá válni a német csatlósok kiugrása, hiszen így Hitlernek haderőt kellett volna a vele szövetséges országokba átcsoportosítani a hatalom fenntartására. A Zeppelin-hadművelettel meggyőzték Németországot, hogy a partraszállás a Balkánon valósul majd meg, így ott is állomásoztatnia kell csapatokat – mondta.

1943 őszén határozta el a Horthy-féle vezetés a kiugrást

Hitler és vezérkara először csak a Tiszáig akarta megszállni Magyarországot. Több dokumentum arról tanúskodik, hogy a kiugrásról szóló tárgyalásokon a magyar vezetés tisztában volt a német megszállás kockázatával, így a háború befejezését csak akkor vállalnák, ha az angolszász csapatok megvédhetik Magyarországot a német katonáktól, így a kiugrást is a brit katonai célokhoz kellett volna időzíteni – fogalmazott Borhi.

Mint ismertette, 1943 őszén a Horthy-féle vezetés – a trianoni békediktátum megismétlődését elkerülendő – döntő lépésre szánta el magát. Egyetlen kérése volt csupán, hogy

Magyarországot ne megszállt,

hanem felszabadítandó országként kezeljék. A németek azonban tudomást szereztek az angolszász–magyar tárgyalásokról és megszállták az országot. A kalkuláció szerint – fogalmazott – a partraszállás sikere és a háborús győzelem érdekében rá kellett venni Németországot, hogy csapatokat vezényeljen át a nyugati frontról.

Politikai hasznot várhattak a kiugrástól a szövetséges hatalmak

Az akkori narratíva szerint az angolszászok jó szándékkal tárgyaltak, a kiugrási művelet pedig a Kállay-kormány határozatlanságán, ügyetlenségén és kétszínűségén múlott, ennek azonban – Borhi tudomása szerint – számos irat ellentmond. Felidézte Winston Churchill akkori brit miniszterelnök és Franklin Roosevelt amerikai elnök levelezését, amelyben már 1943-ban utalnak rá, hogy a magyarokat és a románokat

a megfelelő időben kell kiugrási kísérletre kényszeríteni,

hiszen ebből a szövetségesek hatalmas hasznot hozhatnak.

Ugyancsak felidézett egy szovjet katonai lapban megjelent cikket, amiben az oroszok szerint Hitler magának tett kárt a szerencsétlen szövetségesének megszállásával, hiszen így egy rendkívül fontos hadszíntérről kellett katonai erőt elvonnia, azaz Borhi szerint a Szovjetunió számára is világos volt, hogy mi és miért fog történni.

A történész felhívta a figyelmet: a magyarok hittek a brit „fair playben”, és nehéz szembesülni vele, hogy az ellenség sem volt szeplőtlen.


A teljes beszélgetés itt meghallgatható.