A növényi kórokozók terjedését, szaporodását jelentős mértékben befolyásolja az időjárás. Így a növényvédelem minden szezonban más és más. Ráadásul a betegségek egy idő után ellenállóvá válnak a különböző szerekre, ezért a szőlészeteknek újabb és újabb növényvédelmi eszközökre van szükségük.
A vegyszereknek nagy része előbb-utóbb hatástalanná válik, mert a betegségek ellenállóvá válnak. Ezért a növényvédő cégek folyamatosan keresik az új szereket, mindig más hatóanyagot vetnek be – mondta el Hegedűs Lajos, a Vincoop Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar gazda stábjának.
Lokális gondok
A növényvédelmi szakemberek rendszeresen tartanak bemutatókat a gazdáknak a legújabb technológiákról. Varga Zoltán, a Syngenta Kft. kampánymenedzsere kihangsúlyozta, hogy teljes növényvédelmi technológiát tudnak a gazdálkodók számára nyújtani, a szőlő növényvédelmét minden oldalról el tudják látni. Ezeket a módszereket országosan tíz helyszínen ismertetik.
A szőlő két károsítója a lisztharmat és a peronoszpóra. Idén mindkettő jelen van, de területileg változó az általuk okozott kár nagysága. Varga Zoltán megjegyezte, hogy lokálisan akadtak problémák növényvédelmi szempontból, de a szakembereknek egy könnyű éve volt. Azokon a vidékeken, ahol sok volt a csapadék, a lisztharmat megjelenhetett. A kampánymenedzser felhívta arra a figyelmet, hogy a szőlő jelenlegi fejlettségét figyelembe véve oda kell figyelni a szürkepenészre is, főleg a kései érésű fajták esetében. Ilyenkor szükséges lehet még egy permetezést is beiktatni.
Eltérő a fajták stressztűrő képessége
Az utóbbi időszakban nagyon sok növényvédelmi szert használunk, amelyekről köztudott, hogy veszélyesek az ember egészségére –magyarázta Hajdu Edit szőlőnemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Hozzátette: a szőlőfajták között hatalmas különbségek mutatkoznak a stressztűrő képesség és a rezisztencia terén. Míg egyes fajták nehezen birkóznak meg a hideggel, addig más fajták jól bírják a téli fagyokat.
Az erős növényvédő szerek megvédik ugyan a szőlőt, de ezzel párhuzamosan megzavarják a gyümölcs életterét, és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a betegségekre rezisztens fajták, amelyek kevesebb vegyszeres kezelés igényelnek.
Magyarország élen jár a nemesítésben
Hajdu Edit megjegyezte, hogy léteznek olyan szőlőfajták, amelyek rendelkeznek olyan ellenálló vagy részben ellenálló génekkel, amelyek képesek felvenni a harcot olyan betegségekkel szemben, mint a lisztharmat, a peronoszpóra vagy a rothadás. Így ezeket a növényeket kevesebbszer kell permetezni, kevesebb mérget kell használni. Hozzátette: a rezisztens fajtákat nemesítéssel állítják elő, és Magyarország ebben élen jár. Úttörő szerepet tölt be: a szakemberek által előállított fajtákra a világ is felfigyelt.
A rezisztensfajták a gombás betegségekkel szembeni ellenállásuk miatt egy jó évjáratban akár permetezés nélkül vagy minimális növényvédelemmel termeszthetők. A rezisztens szőlőoltványok termése bioszőlőnek minősül, amelyből biobor, bioszőlőlé kerülhet az asztalra, vagyis jól beilleszthető az egészséges életmódba.
A címlapfotó illusztráció.
