Adóval terhelnék a húsfogyasztást a szakemberek

 

A szakemberek szerint meg kellene adóztatni a húsfogyasztást, mert túlságosan környezetterhelő az állattenyésztés. Omlós csülök, sült libacomb, fűszeres gyros – és még hosszan sorolhatnánk a finom húsételeket, amelyekért sokunk rajong. De nagy árat fizet ezért a Föld, és fizetünk hamarosan mi, magunk is.

Már egy ideje riogatnak a szakértők a bűnadó bevezetésének rémével, amely a világ számos országában ismert a dohányáruk és a szén-dioxid-kibocsátás kapcsán. Nemrégiben a nemzetközi befektetői szervezet, a londoni központú Haszonállat-befektetés Kockázat és Megtérülési Kezdeményezés bejelentette, hogy 5-10 éven belül különadót kell kivetni a húsokra.

Az ebből származó bevételt elsősorban az állattenyésztésből eredő környezeti terhelés enyhítésére akarják fordítani.

Megújulásra szorul a nagyüzemi állattenyésztés

A globális nagyüzemi állattenyésztés és az erre alapuló élelmiszer-termelés összességében fenntarthatatlan és teljesen megújulásra szorul – Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Az állattenyésztés felel a világ gázemissziójának 15 százalékáért, és ez az arány a jövőben csak romlik, mert világszerte növekszik a húsfogyasztás. „Ha ugyanazt a gabonát közvetlen élelmezési célra használnánk, akkor legalább tízszer annyi embert lehetne ellátni élelemmel, mint hogyha ebből a gabonából takarmányt készítünk” – mondta a szakértő.

A túlfogyasztást kielégítő, nagyüzemekben nevelt állatok takarmányozásához rengeteg erdőt irtanak ki, hogy legyen elég hely szója- és kukoricatermesztéshez.

Zsúfoltan élnek az állatok a telepeken

Egyre inkább elfoglalják az esőerdők területeit a szójatermesztésre használt hatalmas  ültetvények. Dél-Amerikában akad arra példa, hogy az őslakosokat szinte megpróbálják elüldözni a területükről – közölte Fidrich Róbert.

A nagyüzemi állattartó telepeken az állatok gyakran zsúfoltan élnek, valamint komoly gyógyszeres kezelésre szorulnak.

Különféle antibiotikumokat használnak, illetve nagyon elterjedt a különböző növekedést elősegítő hormonkészítményeknek a használata is, ezeknek a felhasználása hozzájárul a vizeinknek az elszennyezéséhez is – mondta a szakértő.

Az intenzív mezőgazdaság tehát nemcsak vízszennyező, hanem vízpazarló is egyben: ahhoz, hogy egy csészényi kávé az asztalunkra kerüljön a kávébab termesztése, feldolgozása és szállítása során – összesen 140 liter, azaz egy teli fürdőkádnyi vizet használnak fel.

Egy kilogramm marhahús előállításához hozzászámolva, az állatok etetéséhez szükséges termények öntözését is, átlagosan 13 ezer liter, vagyis csaknem 93 teli fürdőkádnyi víz szükséges.

Mi is sokat tehetünk a változásért

Ma már olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy a talajaink is rendkívüli mértékben pusztulnak. Európában például 17-szer nagyobb ütemben pusztulnak a talajaink, mint amennyi idő szükséges egy adott területnek a megújulásához – közölte Fidrich Róbert.

A változást azonban nem csak a világ vezetőitől és a szakemberektől kell várni, mi is sokat tehetünk.

Az a jó, ha minél több zöldség, gyümölcs van a tányérunkon vagy esetleg hüvelyesek, amivel esetleg ki is válthatjuk a hús fehérjetartalmát, és nagyon fontos, hogy közelről érkezzenek, hiszen minél messzebbről van, annál több gond lehet vele – mondta Antal Emese dietetikus.

Heti egy húsmentes nappal már évente legalább 104 kilogrammal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat, és ez nemcsak a bolygónak, hanem az egészségünknek is jót tehet.