×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Barényi Béla, a magyar zseni, aki feltalálta a biztonságos autózást

 

A magyar származású feltaláló, Barényi Béla 2500 szabadalommal járult hozzá a közlekedésben részt vevők biztonságához. Többek között kifejlesztette az autók gyűrődési zónáját, a nem deformálódó utasteret, a nyugalmi állapotban rejtett ablaktörlőt vagy a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlopot. Úttörő volt az autós töréstesztek alkalmazásában is.

Barényi Béla 1907. március 1-jén született az alsó-ausztriai Hirtenbergben. A magyar származású mérnök osztrák és német állampolgársággal rendelkezett, apja magyar katonatisztként szolgált, anyja pedig egy gazdag osztrák gyáros lánya volt.

Élete nem kezdődött problémamentesen, családja az I. világháború után elszegényedett. Gyerekkorában csípője egy gyulladás következtében részben megmerevedett.

Jól jellemzi ugyanakkor a későbbi feltaláló mentalitását, hogy visszaemlékezései szerint ez a betegség ugyan korlátozta a mozgásban, de hasznára is vált, mert ezért is töltötte a szabadidejét olvasással.

Leginkább a technikai újdonságok foglalkoztatták, Bécsben tanult gépészmérnöknek,

19 évesen már hathengeres, 50 lóerős motort épített.

Később több osztrák autógyártónál, az Austria-Fiat, a Steyr és az Adler vállalatoknál is dolgozott. Foglalkoztatta az olcsó népautó gondolata, ő alkotta meg 1925-ben a Volkswagen Bogár első formaterveit.

volkswagen-bogar-barenyi_bela Barényi Béla alkotta meg először a Volkswagen Bogár formaterveit (Fotó: Wikipédia)

1939-től 1972-ig dolgozott a Daimler-Benznél. Itt alakította ki

a világ első, átfogó járműbiztonsági programját,

amelynek fő célja az emberi sérülések megelőzése volt az autóbalesetek során. Felmérte a balesetek közbeni kockázatokat, és olyan biztonsági megoldásokat fejlesztett ki, amelyek az utasok és a gyalogosok védelmét szolgálták, és máig megkerülhetetlenek a személygépkocsik tervezésében. Ilyen találmánya a gyűrődési zóna, a nem deformálódó utastér, a nyugalmi állapotban rejtett ablaktörlő vagy a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop.

Az első szériagyártásban is megvalósult újítása az 1953-as W120-as típus padlólemeze volt, ami oldalütközések esetén nagyobb védelmet garantált.

1959-ben jelent meg a gyártásban a biztonsági utascellája, ami segített megvédeni az utastérben ülők épségét.

Délelőtti pillanatkép a zsúfolt Belvárosban, a Váci utcában. Elöl egy Ikarus busz halad, mögötte egy Mercedes 180-as (W120/121), Trabant 600-as, végül egy Pobjeda személygépkocsi (Fotó: Nemzeti Fotótár/ Fényes Tamás)

Barényi Béla vezetésével kezdték el

1959. szeptember 10-én a biztonsági törésteszteket használni

Sindelfingenben egy Mercedes-Benz 190-es típuson. Ez történelmi jelentőségű kísérlet volt, megteremtette az utat a biztonságosabb autók felé.

Az első töréstesztben az autó egy 17 tonnás akadálynak ütközött szemből. A vezetőoldali ajtót eltávolították, hogy a sofőrt jelképező bábu mozgását jól láthassák. A többi utast pedig három homokkal teli zsák helyettesítette a kísérletben. Kezdetben nem vizsgálták a bábuk állapotát, inkább csak az autó törését tanulmányozták. Ekkor még nem eleve töréstesztekhez kifejlesztett bábut használtak, hanem egyszerűen egy közeli ruhaboltból kértek egy próbababát.

Később természetesen tovább fejlődött a töréstesztek technikája, olyan is volt, hogy rakétahajtóművel gyorsították fel az autókat.

Az alábbi rövid videóban mutatja be a Mercedes-Benz a töréstesztek történetét, láthatjuk benne többek között a rakétameghajtású autót is:

Barényi Béla, a passzív biztonság atyja nemcsak a gyakorlatban alkotott maradandót,

az autógyártásban ma is használatos szakkifejezések közül többet neki köszönhetünk.

1966-ban Hans Scherenberggel közösen megalkotta az aktív és passzív biztonság mai napig is érvényes felosztását. Ezek szerint az aktív biztonsághoz tartozik minden, ami a balesetet elkerülő, biztonságos vezetéshez kapcsolódik, a menet-, a kondíciós és a kezelési biztonság. A passzív biztonság pedig a járműben utazók és a többi közlekedésben részt vevő biztonságát, valamint az ütközés következményeit takarja.

Ebben a töréstesztekről szóló összeállításban láthatják, hogyan fejlődött az autók biztonsága az elmúlt évtizedekben. Még egy kilencvenes években gyártott autóhoz képest is figyelemre méltó a később tervezett autók biztonsága. A videóban láthatunk egy 1959-es kocsit is, amint összetörik – a képsorok alapján könnyen nyilvánvalóvá válik, hogy mit köszönhetünk Barényi Bélának és a későbbi tervezőknek.

Nemcsak az autók, hanem a hajók, a repülőgépek, sőt a szánkók nagyobb biztonságáért is tett élete során a magyar származású feltaláló. Az energiaelnyelés területén szintén kitalált újításokat, amelyek nem a biztonságot, hanem a közlekedés kényelmét javították az autókban.

Több mint 2500 szabadalom fűződik a nevéhez a közlekedési eszközök passzív biztonságához kapcsolódóan. Ez több, mint a nagy feltaláló, Edison összes találmányának száma.

1994-ben iktatták be a Detroit-közeli Dearbornban található Automotive Hall of Fame-be, azaz az autóipari hírességek csarnokába – egyedüli magyarként kapta meg ezt az elismerést.

automotive_hall_of_fame-dearborn_barenyi_bela-toresteszt Barényi Béla az egyedüli magyar, akit beiktattak a Detroit-közeli Dearbornban található Automotive Hall of Fame-be (Fotó: Wikipédia)

Barényi Béla 90 éves korában, 1997-ben hunyt el Németországban. Halálakor a Mercedes így emlékezett rá: „A világon senki sem foglalkozott annyit az autók biztonságossá tételével, mint ő.”

Barényi Béla (Fotó: Wikipédia)