Karel Čapek az egyik legnagyobb hatású 20. századi cseh író használta először a robot szót. Azóta már valósággá váltak a robotok, de máig éreztetik hatásukat az akkori elképzelések.
Karel Čapek az Osztrák–Magyar Monarchia egy kis cseh falujában született 1890-ben. Népszerű értelmiségi volt Prágában, amikor 1921-ben bemutatta R. U. R., azaz Rossum Univerzális Robotjai című drámáját. Ebben a műben használják először egy mesterségesen létrehozott lényre a robot szót – ennek állított emléket a Popular Science tudományos magazin.
Sok kortársához hasonlóan az írót is elképesztette az első világháborúban bevetett gépesített és vegyi fegyverek pusztítása, nagyon szkeptikus volt a tudomány és a technológia jövőjével kapcsolatban. Ezért írta meg darabját, amiben kifigurázta a tudomány káros hatásait.
Čapek elmondása szerint a műben szereplő öreg feltaláló, Rossum úr, a tipikus 19. századi materialista tudóst parodizálja. Ezt jól mutatja, hogy a nevét Értelmiségi úrra vagy Agy úrra lehetne lefordítani. A robot szót létrehozó színdarab a gépesítés kritikája volt.
Természetesen már sokkal korábban is feltűntek mesterséges emberek és lények. A mitológiában Héphaisztosz, a görög isten is épített mechanikus szolgálókat, és a zsidó gólemek is hasonló lények voltak. Az ókori kínai és később a muszlim tudósok is létrehoztak mesterséges szerkezeteket, de a robot szót ilyen dolgokra ekkor még nem használták.
Maga a robot kifejezést a cseh „robota” szóból alkotta meg Čapek, ami a jobbágyok által végzett munkát jelentette. Ehhez hasonlóan egyébként Magyarországon is használták ugyanerre a munkára robot szót, tehát a magyar nyelvtől ezért nem is volt idegen a gépekre használt kifejezés. Egyes források szerint nem is Čapek, hanem a testvére találta ki a kifejezést. Igazából a robot szó eredetileg sokkal inkább a manapság androidként nevezett lényekre vonatkozott, mivel Čapek robotjai nem mechanikusak és fémből készültek, hanem húsuk és csontjaik voltak.
Már Čapek drámájában megjelent az a motívum, hogy a robotok rabszolgák, és potenciálisan fellázadhatnak, és elpusztíthatják az emberi alkotójukat.
Ez már Mary Shelley regényében, a Frankensteinben és később az egész 20. századon végigvonult, például a Terminátor vagy a Szárnyas fejvadász című filmekben is.
Az 1921-es darabban szintén feltűnik a robotokkal szimpatizáló, őket felszabadítani akaró Helena és Radius, a robot, aki megérti a helyzetét, és fellázad.
Az emberek egyébként a darabban már Radius forradalma előtt is pusztulásnak indulnak, a gépesítés miatt elvesztik termékenységüket. A robotok fejlődnek a darabban, és Čapek kritikája szerint végül az emberekkel szinte azonossá válnak. Végül értékesebbé is válnak az embernél, mivel két és félszer többet tudnak dolgozni náluk. Ezzel a szerző a korban a hatékonyságot az emberi igények fölé emelő ideológiát kritizálta.
Čapek egyébként filozófiából doktorált, volt a csehszlovákiai PEN Club elnöke volt. Hevesen ellenezte a fasiszta és a kommunista eszmék térnyerését. Antikommunista álláspontja miatt a második világháború utáni Csehszlovákiában nem is támogatták munkái megjelenését.
Čapek drámája és Shelley Frankensteine között a párhuzamok nyilvánvalók. Mindkét alkotásban az emberek gőgösen akarják létrehozni a mesterséges életet, és végül megfizetik az árát annak, hogy Istent játszanak.
Frankenstein története és Čapek drámaja között megfigyelhetők a párhuzamok (Fotó: Wikipédia)
Napjainkban viszonylag kevesen ismerik Čapek eredeti darabját, de a maga korában hatalmas sikert aratott. Szinte azonnal több, mint harminc nyelvre lefordították. Még száz évvel a bemutatás után is érezteti hatását. Napjaink popkultúrájában is számos helyen feltűnnek utalások a darabra és Čapekre. Például a Star Trekben vagy a Futurama-rajzfilmsorozatban is találkozhatunk velük.
A robot szó jelentőségét jól mutatja, hogy a google keresője több, mint egy milliárd találatot ad a kifejezésre, és valószínűleg a robot szót a jövőben csak egyre többször fogjuk hallani. Napjainkra valósággá váltak, már nem csak az emberek képzeletében és színdarabokban léteznek, az élet egyre több területén segítik az emberek életét.
Rendőrségi biztonsági robot a járőr Kínában (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)
A címlapfotó illusztráció.
