×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A külvilágból gyűjt adatokat a Facebook kísérleti AR-szemüvege

 

2021-re ígéri a kiterjesztett valóságszemüveget Mark Zuckerberg, de még számos technikai és adatvédelmi kérdést meg kell válaszolni a tesztelés során.

A Facebook Reality Labs az Aria projekt keretében olyan viselhető eszközt tervezett, amelynek segítségével a szemüveg lencséjén keresztül látható valóságot különböző rétegekkel öltöztethetjük fel, például valamilyen geolokációt használó alkalmazás segítségével, vagy éppen grafikonokat hívhatunk be egy digitális asszisztens segítségével, miközben valakivel telefonon beszélünk.

A most bemutatott szemüveg egyelőre se nem prototípus, se nem kereskedelmi termék, hanem sokkal inkább kutatási eszköz, amelynek segítségével a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) természetét próbálják felmérni a Facebook Reality Labsnél, hogy a későbbiekben minél jobb, a felhasználói igényeknek megfelelő készüléket és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokat dobhassanak a piacra.

Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője 2021-re ígérte az első szemüvegek kereskedelmi forgalomba kerülését, azonban még tart a technológia tesztelése, ezért magáról az óvatosan csak „kísérleti eszköznek” nevezett korai prototípusról sem árult el technikai részleteket a látványterveken kívül.

A hangszóróval is felszerelt szemüveget egyelőre a Facebook munkatársai tesztelik „terepen”, vagyis a San Francisco-öbölben és Seattle-ben. A szemüveg tesztelés közben adatokat gyűjt majd a környezetéből annak érdekében, hogy a mérnökök jobban megértsék az AR-t működés közben. A begyűjtött helyadatokhoz azonban a tesztelést végző munkatársak számára nem lesznek hozzáférhetők, azokat kódolva tárolják majd a szemüvegektől függetlenül.

A kísérleti eszköz látványos, fehér fénnyel jelzi majd, amikor éppen adatot gyűjt be a környezetéből, így látható lesz mindenki számára, mikor dolgozik a háttérben a Facebook adatgyűjtő algoritmusa. De minden készülék fel lesz szerelve egy némító gombbal is, amelyet megnyomva az adatgyűjtés teljesen leállítható. A Facebook leszögezi: a személyes adatok védelme érdekében visszajelzéseket várnak mind a szemüvegeket viselőktől, mind a velük kapcsolatba kerülő emberektől is, mit tapasztaltak a kutatási eszköz közelében.

A Facebook ígéri: csak és kizárólag irodákban, a szemüveget viselők otthonaiban (ha minden ott élő hozzájárult) és nyilvános terekben készítenek felvételeket. Olyan helyeken, mint például éttermek vagy üzletek, írásos hozzájárulás nélkül nem rögzítenek semmit sem. Külön hozzáteszi a Facebook, hogy sosem készítenek felvételeket olyan érzékeny helyeken, mint például mellékhelyiségek, öltözők, imahelyek vagy érzékeny természetű megbeszélések, illetve egyéb, privát helyzetekben sem. A kísérleti szemüveg mindemellett nem használ arcfelismerő rendszert sem, és személyre szabott hirdetéseket sem küldhet a viselők eszközére.

A szemüveg dizájnját a Ray-Ban márkát is tulajdonló Luxoticával közösen tervezték, hogy minél kényelmesebb és trendibb lehessen – már amennyire az tud lenni egy kütyüként funkcionáló kiegészítő.

A 2010-es évek elején a Google kísérletezett hasonló megoldással, ám a Google Glass nem volt kifejezetten szemüvegként viselhető megoldás. Bár az orvoslásban és egyéb, kutatási területeken sikerrel alkalmazták a Google termékét, nem terjedt el tömegesen.