Bárki hozzáférhet: fegyvert is előállíthat a 3D-s nyomtató

 

A 3D nyomtatók használata az építőipartól kezdve az orvostudományon át szinte minden iparágban egyre hangsúlyosabb, és a készülékre beruházó cégek száma rohamosan nő. A technológia fejlődésével előbb-utóbb minden háztartásban előfordulhat a gyártási eszköz, amely a pozitívumai mellett veszélyforrás is lehet.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)

A 3D nyomtatás világában ma már szinte semmi sem lehetetlen, még egy másik 3D nyomtató is elkészíthető a technológiával. Kész tervek alapján a megfelelő anyag felhasználásával a határ a csillagos ég, a különböző cégek és szervezetek pedig örömmel használják ki az előnyeit.

Az additív gyártási eljárással során a nyomtató vékony rétegeket épít egymásra egészen addig, amíg a kívánt termék el nem készül. A folyamat alatt ezáltal nem képződik ipari felesleg.

Az otthonoktól, a bérnyomtatáson át egészen az ipari felhasználásig mindenhol vannak 3D nyomtatók különböző méretekben. Mindegyiknek ugyanaz az alapelve: digitális tervrajz alapján apró részenként, akár mikrométerenként kinyomtatnak bármit, amit megálmodunk” – mondta Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke a hirado.hu-nak.

A Jabil felméréséből kiderült, hogy 2017 és 2019 között a 3D nyomtatót használó vállalatok száma és az eszközhöz kapcsolódó alkalmazások sokfélesége jelentősen emelkedett.

Azon cégek aránya, melyek „additív gyártási eljárással” készítenek alkatrészeket 27-ről 52 százalékra nőtt, míg a hídgyártás területén 23-ról 39 százalékra, a javítás, préselés és szerszámgyártás területén pedig 14-ről 38 százalékra emelkedett az 3D nyomtatók felhasználási aránya.

Akár fegyverek is nyomtathatók

Az orvostudományban már emberi szervek nyomtatásával kísérleteznek, míg Dubajban és Kínában komplett épületeket húztak fel 3D nyomtatók segítségével. A tudósok a költséghatékonyságot és a klímavédelmet emelik ki első számú előnyként, és vannak olyanok is, akik az éhség megszüntetésére használnák fel a technológiát.

A jelenlegi felhasználási területekhez képest már korántsem tűnik olyan elrugaszkodott felvetésnek, hogy valaki képes legyen otthoni körülmények között is életveszélyes eszközt létrehozni. Egy kisebb anyagi befektetéssel bárki vehet magának 3D nyomtatót, így potenciális veszélyforrás, hogy a kinyomtatott alkatrészek olyan eszközhöz készülhetnek – fegyverhez, vagy tárgyhoz, ami a törvények alapján nem lehetne kereskedelmi forgalomban –, amely fenyegetést jelenthet a társadalomra.

Ma a 3D nyomtatók minőségben és precizitásban elérik azt a szintet, hogy műanyagból készült, emberi egészségre káros eszközt lehessen készíteni velük. Az is egyértelmű, hogy sajnos a feketepiacról, a sötét webről vagy egyéb forrásból 

lehet szerezni olyan terveket, melyek alapján fegyvert lehet nyomtatni

– fogalmazott a kibertitok jövőkutató.

Mivel ezeknek a fegyvereknek a jelentős része műanyagból van, nem mutatja ki őket a hagyományos szkenner, maximum az alakfelismerést, speciális hullámokat és mesterséges intelligenciát használó pásztázó, ami messze nem áll még mindenhol rendelkezésre. Kreatívan megelőzhető, hogy észrevegyék a nyomtatott fegyvert, ha az ártalmas eszköz több olyan alkatrészből állítható össze, melyekről külön-külön nehezen megállapítható, hogy fegyver készíthető belőlük.

Ennek ellenére a legkomolyabb fenyegetést nem a fegyverek otthoni tömeggyártása, hanem a 3D nyomtatók sebezhetősége jelenti.

Informatikai eszközök, ezért feltörhetők

Bár kétségkívül az emberiség legnagyobb problémáira jelentheti a megoldást, mint minden korszakalkotó technológiának, a 3D nyomtatásnak is megvan a sötét oldala. Az eszközök elterjedésével pedig a hackerek előszeretettel használhatják ki a biztonsági réseket.

Minden nyomtatásnál egy informatikai tervezési folyamat megy végbe, míg maga az eszköz is egy informatika által vezérelt készülék.

Szoftver van benne, hálózatra van kötve és gyakran kommunikál más eszközökkel.

Ezek a fő problémák, amik otthon és a gyárakban jelentkezhetnek” – emelte ki Keleti Arthur.

Hozzátette: az otthoni felhasználásnál az internetről letöltött tervek a digitális formátumok – mint a letölthető torrentek, filmek, zenék – összes veszélyét magukban rejtik. Egy kártékony elem tönkreteheti a munkát, illetve a nyomtatót, vagy tartalmazhat olyan alkotórészeket, melyeket az adott személy nem biztos, hogy ki akar nyomtatni. Problémát jelenthet az is, ha az ellopott terveket csak váltságdíjért cserébe adják vissza az elkövetők.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A hálózatra kötött eszközök rengeteg veszélyforrással néznek szembe. A hackerek feltörhetik őket, megnézhetik mit nyomtattak velük korábban, módosíthatják a szoftverüket, vagy rajtuk keresztül hozzáférhetnek a hálózathoz és az arra csatlakoztatott kamerákhoz.

Ezek az eszközök a legtöbbször kamerákkal vannak összekötve  – hiszen sokan ezeken keresztül figyelik a nyomtatót –, melyek szintén lehetnek veszélyforrások, mutathatják olyan részét a lakásnak, épületnek, amelyet nem kéne, hogy mások lássanak. De illetéktelenek a kinyomtatott elemet is megnézhetik rajtuk keresztül. A kamerák általában sérülékenyek, informatikai szempontból a legtöbb fizikai biztonsági probléma ezekkel az eszközökkel kapcsolatban fordul elő, de a 3D nyomtatók is feltörhetők” – fejtette ki.

A vállalatokat fenyegeti a legnagyobb veszély

Mindenki azt mondja, hogy 2020 lesz az az év, amikor a 3D nyomtatók – főleg az iparban – alapvetően kezdik majd megváltoztatni azt, hogy hogyan élünk. A negyedik ipari forradalom nagy vívmánya az, hogy az eszközök már kommunikálnak egymással, részei a gyártási folyamatnak és az ipari rendszereknek. Sajnos ez is sebezhetővé teszi a cégeket a hackerekkel szemben” – mondta a szakértő.

Az első az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hatósága által elfogadott repülőgép-alkatrészt 2015-ben készítették el 3D nyomtatóval, most már pedig több ilyen elemet készítenek a különböző vállalatok az új technológiával.

Az ipari rendszereknél – ahol a kiberbiztonsági szakértők rengeteg problémával küzdenek – a fent említett gondok sokkal nagyobb rendellenességeket okozhatnak, mert egy államilag finanszírozott hackercsoportnak – szabotázs, gazdasági, pénzügyi és katonai érdekek miatt – értékes célpontok lehetnek.

Mi van akkor, ha valaki bejut egy repülőgépalkatrész-gyártó ipari rendszerébe, és nem eltulajdonítja, hanem módosítja a terveket” – vetette fel a kérdést Keleti Arthur. „Olyan apró változtatásokat lehet végezni, melyeket – a legutóbbi kísérletek eredményei alapján – semmilyen utólagos minőségbiztosítási rendszer nem mutat ki. Emiatt az összes ilyen alkatrészt használó repülőgép – akár a levegőben is – tönkremehet, ami katasztrófához vezethet. De a más iparágakban készülő, az embereket közvetlenül érintő alkatrészek, például egy hőszivattyúban, atomreaktorban lévő elem, tömegközlekedésben használt megoldás, vagy egyéb eszköz meghibásodása is végzetes lehet.

A szakértő szerint a katonai érdekeltség is fontos szempont a biztonsági rések kihasználásánál. Ma már körülbelül 30 olyan állam van a világban, amelynek intenzív, fejlett hackercsapata van. Ha ezek a csoportok rájönnek, hogy egy másik ország a fegyvergyártásban egyes alkatrészek elkészítéséhez 3D nyomtatót használ, akkor a rendszert feltörve komoly károkat tudnak okozni.

A címlapfotó illusztráció.