Óriási lehetőségeket rejt a hadiipar a nagy „tech-cégek” számára

 

Egy hónapja nem kis meglepetésre a Microsoft futott be győztesként az Amerikai Védelmi Minisztérium egyik kulcsfontosságú informatikai tenderén olyan cégeket megelőzve, mint az Amazon, az IMB vagy az Oracle. Az évtized egyik legfontosabb tenderéből a dolgozók ellenállása miatt kimaradt a Google, ám a cég vezetői újra keresik a kapcsolatot a katonai vezetéssel.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Amerikai kormány/DigitalGlobe)

A Csillagok háborúja sorozat után JEDI (Joint Enterprise Defense Infrastructure) néven futó program keretében speciális, felhőalapú, információtároló és döntéstámogató rendszert hoz létre a Microsoft. A JEDI az amerikai védelmi képesség növelését szolgálja, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb katonai IT fejlesztése. A tízéves, tízmilliárd dolláros program ugyan kevésbé látványos, mint a haderőfejlesztés más részei, például harci eszközök vagy vadászrepülők beszerzése, azonban elemzők szerint kulcsfontosságú szerepet játszik majd az amerikai hadifölény megtartásában egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap – írta a Bloomberg Businessweek üzleti hetilap.

A JEDI lesz az az infrastruktúra, amely a Pentagon irodáitól a harcmezőkig mindent lefed – írták korábban az amerikai védelmi tárcánál. Egy egységes adatbázis jön létre, amely a gépi tanulást is felhasználva lehetővé teszi az adatokhoz a valós idejű hozzáférést, akár a vezetők, akár a terepen harcoló katonák részére. Összefoglalva a rendszer gyorsabb és átláthatóbb döntéshozatalt eredményezne.

Az Egyesült Államok évente mintegy 800 milliárd dollárt költ védelmi kiadásokra,

ez négyszer több mint, amennyit Kína fordít hasonló célokra. Az óriási költségvetés dacára a hadsereget kiszolgáló IT-infrastruktúra színvonala elmarad a privát szektorban elérhető minőségtől.

Az 1980-as évek közepén kutatásra-fejlesztésre éves szinten az amerikai kormány és a privátszektor nagyjából azonos összeget fordított, mintegy 55 milliárd dollárt. Azóta a kormányzati szektor K+F kiadásai megduplázódtak, de a nagy technológiai cégek megjelenésével a céges beruházások értéke 350 milliárd dollárra nőttek. Ezért sok döntéshozó szorosabb együttműködést sürget a nagy technológiai cégekkel.

GERMANY AMAZON WORKERS STRIKE VERDI

(Fotó: EPA/Friedemann Vogel)

Amazon, a felhőszolgáltató

Egybehangzó vélemények szerint a JEDI-tender legnagyobb esélyese az Amazon volt. A céget a világ legnagyobb internetes kereskedőjeként tartják számon, ám kevésbé ismert tény, hogy a nyereség nagy részét a felhőalapú szolgáltatások adják. Az Amazon IT leánycége, az Amazon Web Services (AWS) növekedési üteme már évek óta sokszorosa az anyacégének.

A Gartner piackutató adatai szerint a felhőalapú szolgáltatások piacán az AWS 48 százalékkal piacvezető, messze megelőzve a Microsoftot (15 százalék) vagy a Google-t (4 százalék). Az Amazon 2013-ban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) beszállítója lett, miután egy 600 millió dolláros IT-tendert nyert el. A referenciájuk így megvolt ahhoz, hogy a különleges biztonsági protokolloknak megfeleljenek.

A JEDI lebonyolítása nem volt zökkenőmentes. Az egyik ajánlattévő, az Oracle bíróságon támadta meg a tendert még a győztes cég kiválasztása előtt, mert a cég véleménye szerint úgy írták ki a pályázatot, hogy a követelmények az egyik cégre legyenek  szabva. Az Oracle emellett azzal vádolta meg az AWS-t, hogy két olyan szakemberrel is kapcsolatban állt, akik korábban éveken keresztül a védelmi minisztérium dolgozói voltak.

Több IT-elemző úgy látta, hogy a katonai gigatender egy ugródeszka lehet az Amazon számára, hogy később az itt nyert tapasztalatokat felhasználva a  kormányzati felhőalapú szolgáltatásokra is kiterjessze dominanciáját.

A sors fintora, hogy az eredményt végül az Amazon is bíróságon támadta meg. Jeff Bezos, aki a világ egyik leggazdagabb üzletembere, úgy látja, hogy politikai indokok állnak ajánlatuk elutasítása mögött. Donald Trump többször bírálta az üzletembert, a Washington Post tulajdonosát, mert lapjában gyakran került támadások kereszttűzébe. Bezos eddig sem rejtette véka alá véleményét az elnök több döntésével szemben.

Távol maradt a Google

A mesterséges intelligencia fejlesztésében vezető szerepre törő Google végül nem indult a Pengaton tenderén, ami nem meglepő az elmúlt évek eseményei után. A kormány és a cég vezetői  közötti kapcsolat finoman szólva sem volt felhőtlen.

A cég 2017-ben egy mesterséges intelligenciát kutató központot nyitott Pekingben. Hasonló pár száz fős központja van Zürichben New Yorkban, Torontóban és Zürichben. A Szilícium-völgyben az egyik legfelkapottabb terület a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazása.

Kína ugyancsak erősen támogatja a hasonló célú kutatásokat, versengve az Egyesült Államokkal.

Peking ebben az évben jelentette be, hogy minden az ország területén végzett kutatás és fejlesztés eredménye felhasználható a hadseregben.

Nem szerzett jó pontokat a cég, amikor etikai okokra hivatkozva 2018-ban megszüntette szerződését a Pentagonnal. Az úgynevezett Marvel-projekt keretében a mesterséges intelligenciát felhasználva az amerikai dróntámadások pontosságának fejlesztésén dolgoztak egészen tavalyig. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy a drónok felvételeivel járművek és más objektumok tartózkodását és mozgását tudták volna nyomon követni.

A projekten dolgozó több vezető beosztású mérnök is felmondott, ami elültette a lázadás csíráit. Ezután mintegy 4000 Google-dolgozó írt alá egy petíciót az ellen, hogy katonai projektekben vegyenek részt.

Ezt követően a cég nyilvánosságra hozta a mesterséges intelligencia fejlesztéseivel kapcsolatos irányelveit, amelyek alapján a fejlesztéseknek a jövőben társadalmilag hasznos célokat kell szolgálniuk. Kizárják belőle a fegyverkészítést, ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy távol maradnak a katonai projektekben való részvételtől.

(Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Hazafias feladatok

A versenytársak körében és a kormányzaton belül is a bizalmatlanság légköre vette körül a Google-t.

Amikor kihátráltak a Pentagon drónprojekjéből Jeff Bezos a következőt nyilatkozta: „Ha a nagy tech cégek hátat fordítanak az Egyesült Államok védelmi minisztériumának, akkor ez az ország nagy bajban lesz.”

A Szilícium-völgy egyik ismert nagybefektetője, a milliárdos Peter Thiel az év elején úgy nyilatkozott, hogy érdemes lenne  megvizsgálni, hogy együttműködik-e a Google a kínai kormányzattal. Később Trump a kémvádak után vizsgálatot sürgetett, azonban úgy tűnik, hogy a kormányzat visszatáncolt ettől. A Bloombergnek nyilatkozó szakértők szerint mindkét fél érdeke, hogy jól működjenek a kapcsolatok.

Az üzleti hetilap szerint a Google nem mondhat le a felhőalapú IT-szolgáltatások jelenleg 200 milliárd dollárra becsült piacának arról a részéről, amely a kormányzathoz és ezen belül a hadiiparhoz köthető.

A botrányok után a cégvezetés a háttérben azon dolgozik, hogy helyreállítsa a bizalmat. A felhőszolgáltatásban dolgozó vezetőket az elmúlt hónapokban több alkalommal látták a védelmi minisztérium vezetőivel. Megkezdődött a mosolyoffenzíva – nyilatkozta a cég egykori munkatársa.