Emberi jogokat sérthet Kína a világpiacra dobott arcfelismerő-technológiával

 

Nagy számban jelentek meg kínai cégek vasárnap a Párizsban megrendezett Milipol biztonságtechnikai vásáron, hogy megosszák legújabb fejlesztéseiket a világgal.

Kínának köztudottan hatalmas tapasztalata van a felderítő technológiák fejlesztésében. Ezeket főként Pekingben használják, ahol a tervek szerint néhány éven belül két kamera jut majd minden lakosra – olvasható a Daily Mail cikkében.

A kínai vállalatok az otthoni biztonsági rendszerek terén egészen új oldalról közelítettek, mint a többi ország.

A megszokott fegyverekkel és lőszerekkel szemben Kína sisakokat, golyóálló mellényt, különleges erők számára készített ruházatot és különféle kamerákat kínált óriási választékban. Kína régóta híres a rendkívül

kifinomult rendőrségi megfigyeléséről.

Becslések szerint országszerte már 176 millió kamerát szereltek fel a nyilvános helyeken, hogy a lakosság minden mozdulatát nyomon kövessék. 2022-re pedig a tervek szerint minden egyes lakosra akár két darab kamera is juthat.

Az arcfelismerő technológiák mellett – amelyben Kína szintén világelső – a megfigyelő hálózat fontos eleme a kínai vezetés azon erőfeszítésének, hogy a lakosságot ellenőrzés alatt tudja tartani.

A Norinco fegyvergyártó vállalat képviselője elmondta, hogy Kína pont azért tekinthető biztonságos országnak, mert a legtöbb nyilvános helyen arcfelismerő rendszer üzemel, amely hozzájárul a biztonság fenntartásához.

Azt is hozzáfűzte, hogy Európában jóval nehezebb eladni ezeket a berendezéseket, mert attól tartanak, emberi jogokat sérthetnek vele. Pedig rengeteg előnyük van, például megelőzhetők a focimeccseken gyakori erőszakos összetűzések, ugyanis azonnal értesíthető a rendőrség, ha a kamera kiszűri a stadionnál az elkövetőket.

A New York Times által nemrégiben kiadott kormányzati dokumentumok szerint azonban a helyzet nem olyan egyszerű, amilyennek tűnik. Kínában ugyanis a megfigyelő rendszereket több ízben

törvénytelenül használták Hszincsiangban

az ujgur kisebbség ellen. Emberjogi szervezetek és külső szakértők szerint több mint egymillió ujgurt és más, főként muszlim kisebbséget is internáló táborokba kényszerítettek, amelyek létezését Peking azonban tagadta.