×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Táplálkozni és szaporodni is képesek voltak a 24 ezer éves szunnyadó, felélesztett élőlények

 

24 ezer éve hibernált mikroszkopikus élőlényeket sikerült orosz kutatóknak újraéleszteni az északi-sarki permafrosztból – számolt be róla az amerikai CNN hírportál. A kutatók az állatokat Petri-csészékbe helyezték, és megfelelő közeget biztosítva felélesztették őket. A férgek rövidesen mozogni és szaporodni kezdtek.

 

Az orosz tudósok a szibériai permafroszt, azaz legalább két éven keresztül fagyott állapotú talajmintában bukkantak rá a lenyűgöző túlélési képességgel rendelkező kerekesférgekre (Rotifera), amelyek a laposférgek közeli rokonai, vizes környezetben élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Arra is képes, hogy sérült DNS-ét kijavítsa és védje sejtjeit a káros molekuláktól.

Ez a felfedezés komoly bizonyíték a kriptobiózisra, amelyre csak az élőlények szűk köre képes. Ez egy olyan állapot, amelyben az életjelenségeik megszűnnek és a sejtszintű anyagcseréjük leáll. Azt már tudjuk, hogy a csigák fagyasztva akár tíz évig is képesek életben maradni. Hihetetlen, de ezek az állatok akár több tízezer évet is képesek átvészelni ebben az állapotban” – mondta Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinói Biológiai Kutatóközpont talajkriológiai laboratóriumának munkatársa.

A kutatók radiokarbonos kormeghatározással megállapították, hogy az előkerült élőlények körülbelül 24 ezer évesek lehetnek. Malavin szerint a nagyobb életformák képtelenek túlélni ilyen módon, minél összetettebb egy szervezet, annál bonyolultabb azt fagyasztva, élve megőrizni. Az emlősök esetében pedig szinte lehetetlen.

Miután a kerekesférgek felolvadtak, táplálkozni, sőt, szaporodni is képesek voltak.

A kutatók az egyedülálló túlélési képesség működésének tanulmányozása érdekében ma élő kerekesférgeket is lefagyasztottak, egy részük pedig képes volt ellenállni a jégkristályok képződésének. Bizonyítható tehát, hogy van egyfajta védelmi mechanizmusuk, amellyel képesek hosszú ideig átvészelni a mostoha életkörülményeket.

Malavin elmondása szerint nem először támasztottak fel életformákat tartósan fagyott talajból. Volt már példa antarktiszi moha felélesztésére ezeréves talajmintából, amelyet körülbelül négyszáz éve jég borított. Egy 32 ezer éve tartósan fagyott talajszövetből harangvirágot keltettek életre, amelyet valószínűleg egy sarkvidéki mókus szánhatott élelemnek. Fonálférgek pedig szintén 30 ezer évnél idősebb üledékekből kerültek elő.

A címlapfotó illusztráció.