×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A világ új iránya – Áder János podcastja (12. rész)

 

A tudomány és a demokrácia kompatibilitásáról, a „vizionárius” vezetők elhivatottságáról és a nemzeti értékelő jelentésről beszélgetett Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának kedden közzétett adásában.

Az államfő, az Ürge-Vorsatz Dinával indított márciusi beszélgetését folytatva, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

Egy mai egydolláros befektetés öt-hat dollárnyi későbbi kártól védhet meg – mondta.

Ürge-Vorsatz Diána rámutatott: hasonló a helyzet a pandémiát tekintve is;

ha az országok a kutatókra hallgatva tovább tartották volna fenn a korlátozásokat, megállíthatták volna a járványt.

Ez Tajvanon, Új-Zélandon, Ausztráliában, Vietnamban vagy Thaiföldön sikerült is – jegyezte meg. De a klímakutató szerint „a leggazdagabb demokráciák” túl nagynak gondolták a kutatók által akkor vázolt áldozatokat.

Mára persze a károk nagyságrenddel nagyobbak lettek – tette hozzá.

Hangsúlyozta: ezért fontos, hogy az emberek hallgassanak a tudósokra, ezt kellene az éghajlatváltozás és a környezetvédelem terén is megtanulni.

Ürge-Vorsatz Diána azt mondta:

kutatóként kötelezővé tenné a koronavírus elleni vakcinát,

mert ez a társadalom érdeke.

Most egy fertőzőképesebb mutánssal állunk szemben, ami azt jelenti, hogy a nyájimmunitáshoz is sokkal nagyobb átoltottság kell – emelte ki.

Egyetértettek abban is, hogy a klímaváltozás ügyében nem elég a nemzetek szintjén tenni, hanem fontos a települések részvétele is. Áder János kiemelte a kaliforniai-német Under2 kezdeményezést, amelyhez Budapest és megyei jogú városok is csatlakoztak, és azt vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az államfő egy 12 éve indult kutatásra hivatkozva megjegyezte:

a Kárpát-medencében előbb és sokkal erőteljesebben érezhetőek a klímaváltozás hatásai, mint Európa más részein.

Ürge-Vorsatz Diána közölte: a biológiai sokszínűség elvesztése például a világon csak két másik térséget fenyeget annyira, mint a Kárpát-medencét. Az elvándorló fajok helyét pedig invazívak veszik át, mint a poloska, a harlekinkatica, a kullancs vagy a parlagfű – mutatott rá.

Áder János kiemelte: a magyar éghajlatváltozási tudományos testület (HUPCC) áprilisban konferenciát szervez és egy részletes jelentést is tervez a magyarországi klímahelyzetről. Ürge-Vorsatz Diána megerősítette:

a szervezet 2023 második felére tervezi az értékelő jelentés kiadását,

az áprilisi konferenciának pedig az a célja, hogy integrálják az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos életet.

Áder János podcastjának 12. részét itt hallgathatja meg:

A címlapfotó illusztráció.