×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Lemodellezték a Szibériában talált krátert, melynek köze lehet a klímaváltozáshoz

 

Egy hatalmas krátert fedeztek fel tavaly a szibériai tundrán, a kráter keletkezését egy metángázrobbanás okozta. A kutatás eredményeit a múlt héten hozták nyilvánosságra, mely tudományos bizonyítékként szolgál a tudósok hipotézisére.

Ez volt a tizenhetedik lyuk, mely az orosz sarkvidéken a távoli Jamal- és Gyda-félszigeten jelent meg. Az első ilyen képződményt 2013-ban észlelték, a tudósok akkor értetlenül álltak a jelenség előtt – írták a CNN hírportál honlapján.

A tudósok úgy vélik, hogy a kráterek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak. A megoldásban a kutatók segítségére voltak a drónfotózások, a 3D modellezések és a mesterséges intelligencia is.

Mindezek mellett szerencséjük is volt, hiszen a tavaly felfedezett kráterben még nem gyűlt fel a talajvíz, így azt minden akadály nélkül tudták tanulmányozni.

Ez volt az első alkalom, hogy a kutatók egy drónt tudtak leereszteni mélyen egy kráterbe, melynek segítségével meg tudták állapítani a föld alatti üreg alakját, ahol a metán felhalmozódott.

A drón körülbelül nyolcvan képet készített, lehetővé téve a kutatók számára, hogy elkészítsék a kráter 3D-s modelljét.

A modell segítségével feltárták a kráter alsó részén található kisebb barlangokat, ami nagyrészt megerősítette a tudósok feltételezését, miszerint a metángáz a jég üregeiben gyűlik össze, ennek következtében pedig egy domb jelenik meg a talaj felszínén. Itt egyre több gáz termelődik, míg fel nem robban, magából szikla- és jégdarabokat kivetve.

A permafroszt – ami egy olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van – egy hatalmas metántartály. Az Északi-sarkvidék területe a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, így meggyengült a permafroszt réteg a térségben, ami egyfajta sapkaként működve a gázokat a talajban tartja. Azonban a felmelegedés következtében a nyári hónapokban a hó elolvadt, és a napsugarak felmelegítették a talaj felső rétegét, aminek a következménye a metángázkitörés.

Egyes szakértők becslései szerint a permafroszt régió talaja kétszer annyi szén-dioxidot tartalmaz, mint a légkör, így a régiónak kiemelt szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Műholdképek felhasználásával a kutatók meg tudták állapítani, hogy mikor keletkezett a fentebb is említett kráter, azt azonban, hogy a jövőben hol és mikor alakulhatnak ki újak, még nem tudják megjósolni. Már dolgoznak egy algoritmus kifejlesztésén, ami több tényező figyelembevételével – például a dombok magassága és a tavak tágulása vagy zsugorodása – képes lesz előre megmondani, hogy hol következhet be egy ilyesfajta robbanás.

A 2020 augusztusában végzett kutatás eredményeit múlt héten Evgeny Chuvilin, a Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet tudósa publikálta a Geosciences folyóiratban.

Címlapfotó: Twitter.com