×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Dolly az első klónozott bárány, akinek három anyja volt

 

A klónozás ma már közel sem csak a sci-fi filmek rémálmaiban létezik. 1997. február 22-én jelentették be kutatók a skóciai Edinburgh-ban, hogy sikerült létrehozniuk a világ első, felnőtt sejtből klónozott emlősét. A nőstény bárány végül hat és fél évet élt.

A klónozás az az eljárás, amikor genetikailag azonos, magasabb rendű szervezeteket ivartalan szaporítással, mesterséges módon lemásolnak. Dolly-t az úgynevezett sejtmagátültetéses klónozással hozták létre, ami már egy meglehetősen hosszú múltra visszatekintő eljárás.

Hans Spemann, német biológus 1902-ben már egyforma gőtéket hozott létre embriók darabolásával, 1928-ban pedig már végrehajtotta az első sikeres sejtmagátültetést is. Egy 16-sejtes gőte embrió egyik sejtjének sejtmagját helyezte egy sejtmagjától megfosztott, még egy-sejtes gőte ”embrióba”, amely azután normális gőtévé fejlődött. Emlősöket azonban nagyon sokáig nem sikerült klónozni, ezért is volt nagy dolog, amikor bejelenették az első birka klónozását.

Dolly már jóval a bejelentés előtt, 1996. július 5-én megszületett.

Azért vártak a kutatók hónapokat a nyilvánosságra hozatallal, mert le kellett ellenőrizniük a kísérlet közben nyert adatokat.

A skóciai kutatócsoport egy nem megtermékenyített, de érett petesejt magját eltávolította, és a klónozni kívánt élőlény sejtmagját ültették a helyébe. Valójában Dollynak három anyja volt, az egyik adta a petesejtet, egy másik a sejtmagot, és a harmadik ”béranya” hordta ki az állatot.

dolly-klonozas-klon Dolly klónozásának folyamata (Fotó: Wikipédia/hirado.hu)

A birka Dolly Parton countryénekes után nevezték el. A kutatást vezető Ian Wilmut elmondása szerint azért kapta Dolly a nevét az énekesnő után, mert egy emlőmirigy sejtből klónozták az állatot, és Dolly Parton-nak is kifejezetten fejlettek ezek a sejtjei.

Dolly megszületéséhez igazán sok próbálkozás kellett. A skót kutatók 277 klónt hoztak létre, amiből 29 esetből fejlődött ki embrió. Közülük viszont Dolly volt az egyetlen birka, aki megszületett.

Az első, felnőtt sejtből klónozott emlős egész életében a Roslin Intézetben élt Skóciában, élete során hat báránya született. Dolly végül tüdő problémák miatt pusztult el öt hónappal a hetedik születésnapja előtt. A tudósok szerint a halála nem volt összefüggésben azzal, hogy klón volt.

dolly-klon-klonozas Dolly-t halála után kitömték, 2005-ben Budapesten, a Csodák Palotájában is látható volt (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ennyi évvel az első klónozott emlős után érdemes azt is megnézni, hogy meddig jutott el a tudomány máig ezen a téren. Dolly klónozása után még számtalan nagytestű emlőst is klónoztak, többek között disznókat, lovakat és szarvasmarhákat is.

1997 októberében hozták létre például az első klónozott egeret, ami 2000 májusában halt csak meg. 31 hónapos életkora – egér években számolva – 95 évnek felelt meg.

Azonban a klónozás technológiája még közel sem tökéletes, sokszor lépnek fel problémák az eljárás során, igaz ez akkor is, ha mára sokat fejlődött a technológia. 2014-ben kínai tudósok arról számoltak be, hogy 70–80 százalékos arányban sikeresen klónoztak disznókat. 2016-ban a koreai Sooam Biotech vállalat már napi 500 klónozott embrió előállítására volt képes. 2017-ben pedig kínai kutatók először klónoztak főemlősöket, makákó majmokat.

Sokak számára a klónozás egyértelműen negatív, az emberek klónozását például nemzetközi egyezmények jelenleg is tiltják. Mindenkinek eszébe juthatnak a különböző sci-fi filmek, amikben a főhősnek gonosz emberi klónokkal kell megküzdenie. A valóságban azért bőven lehetnek pozitív hozadékai is a klónozásnak.

Kutatási célokból nagyon hasznosak lehetnek a genetikailag azonos egyedek.

Például ha klónok egy gyógyszerkísérletben résztvevő állatok, akkor a gyógyszert megkapó állatok és a kontrollcsoport tökéletesen azonos lehet, ami segít a gyógyszer hatásának megítélésében.

A klónozással a jövőben akár veszélyeztett élőlényeket menthetnek meg, vagy már korábban kiirtott, kihalt élőlényeket is feltámaszthatnak. Az első ilyen kísérletben a 2000-ben kihalt pireneusi kecskét próbálták életre kelteni. 2003-ban 208 közönséges kecskébe ültették be a kihalt állat klónjait. Ezek közül azonban csak

egy született végül meg, és annak is tüdőproblémái voltak,

ezért pedig rövid időn belül elpusztult. Ez a sikertelen kisérlet is mutatja ugyanakkor a technológiában rejlő lehetőségeket.

A pireneusi kacske 2000-ben halt ki. A fajt megpróbálták klónozással feltámasztani, de nem jártak sikerrel (Fotó: Wikipédia)

A jövőben tervezik többek között a barlangi oroszlánok, a sztyeppei bölények és a gyapjas mamutok feltámasztását is.

Dolly létrehozása tehát sok lehetőséget nyitott meg. A világ leghíresebb birkája hiába pusztult el 2003-ban, bizonyos formában azért tovább élt. Később létrehozták Debbie-t, Denise-t, Dianna-t és Daisy-t is, akik Dolly tökéletes klónjaik voltak. Ezek az állatok a közönséges bárányokhoz hasonlóan öregedtek, és megélték a kilencedik születésnapjukat.

Címlapfotó: MTI/Bruzák Noémi