A hazánkban őshonos csapósügér Nyugat-Európában prémiumkategóriás, minősége a süllővel és a sügérfélékkel vetekszik, nálunk mégis ritkán kerül az asztalra.
(Fotó: Wikipedia.org)
A csapósügér néhány évtizeddel ezelőtt nagy számban fordult elő természetes vizeinkben, mára azonban jelentősen lecsökkent az állomány.
A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának munkatársai azt kutatják, hogyan lehetne intenzív termelésbe vonni a hazánkban őshonos halfajt, amely kiváló húsa miatt prémiumkategóriás termék lehet.
Nyugat-Európában a csapósügér főleg mint étkezési hal játszik egyre inkább fontos szerepet,
hiszen kiváló húsminőséggel rendelkezik. Magyarországon még inkább horgászhalként népszerű, viszont megfigyelhető, hogy az utóbbi években a horgászok körében ennek a halfajnak a népszerűsége folyamatosan növekszik, és jelentős piaci kereslet van a halfaj iránt – mondta Fehér Milán, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa az M1 Magyar gazda című műsorában.
Több hazai termelő foglalkozik ezzel a halfajjal. Számukra nagy segítség az egyetem projektje, amely a természetes és horgászvizek állománypótlását is célul tűzte ki.
Laboratóriumi körülmények között szaporítjuk, neveljük a tenyészállományt. A kutatás része a lárvanevelés és az ivadéknevelés fejlesztése. Az első évét a hal zárt, intenzív, recirkulációs rendszerben tölti. Létrehoztunk a projekt keretében a közeli víztározón egy ketreces halnevelő rendszert, ami ennek a halnak a tavi utónevelését szolgálja. Míg bent teljesen intenzív körülmények között történik a nevelés, addig a ketreces nevelés egy félintenzív technológiának felel meg, hiszen a környezeti tényezők és a takarmányozás ugyanúgy kontrollálható, azonban egy természetközelibb térben, környezetben történik a halfaj utónevelése
– magyarázta.
A kutatás része az optimális tartástechnológia és a takarmány kifejlesztése. A tartástechnológia szempontjából a csapósügér esetében kiemelhető, hogy
egy viszonylag stresszérzékeny halfajról van szó.
A megvilágítás, a medence színe és a vízhőmérséklet is jelentősen képes befolyásolni a hal növekedését, illetve testtömege gyarapodását. Mivel ez egy ragadozó halfaj, így intenzív technológiában teljes értékű, mesterséges takarmányokkal történik a nevelése. A takarmányreceptúrák fejlesztése, esetleg alternatív fehérjeforrásoknak a beépítése a takarmányreceptúrákba, része volt a fejlesztésnek – tette hozzá.
A kutatók számára fontos volt, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fenntartható technológiát dolgozzanak ki, így a halnevelés során keletkező elfolyó víz kérdését is meg kellett oldaniuk.
Az elfolyó víz egy folyékony, szerves trágya, aminek a további hasznosítási lehetőségeit is megvizsgálták. Majd az intenzív sügérnevelés és annak az elfolyó vizére alapozva végeztek növénytermesztéssel kapcsolatos vizsgálatokat.
A halnevelésből származó szennyvizet fűszer- és zöldségnövények termesztésére használják akvapóniás rendszerben.
A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriuma 2012-ben épült, és pályázati forrásokból folyamatosan bővül. A legújabb fejlesztés az a műtó, amely összegyűjti és megtisztítja a halnevelés során keletkezett elfolyó vizet.
A műtó olyan halfajok tenyészállományának a nevelésére szolgál, amelyek nem túl nagy testűek, így a kutatásban részt vevő csapósügér vagy compó tenyészállományának a tartására is alkalmas – mondta Stündl László dékán.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatásai a hazai agrárvállalkozások munkáját segítik,
ezért a szakemberek együttműködnek a régió haltermelőivel és a helyi horgászegyesületekkel.
Az oktatási, szaktanácsadási vonal mellett olyan ivadék-előállítás, -előnevelés, takarmányozástechnika-fejlesztés és takarmányfejlesztés is a feladatunk, amivel a tógazdasági termelők is korszerűbbé tudják tenni a termelésüket – emelte ki.
A projekt hozzájárul egy őshonos halfajunk állományának növekedéséhez és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Emellett a szakemberek azt remélik, hogy a csapósügér idővel a magyar konyha méltán népszerű alapanyaga lesz.
A címlapfotó illusztráció.
