1915. december 2-án tette közzé a világ leghíresebb tudósa leghíresebb elméletét, a speciális relativitáselméletet, amely megváltoztatta az addigi ismereteket a világról. Albert Einstein élete számos titkot rejt, az évforduló kapcsán ezekből csemegéztünk.
Albert Einstein 1915-ben előadás-sorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián, ahol ismertette az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás tetőpontja az volt, hogy levezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét.
Ha egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem vett észre
– mondta később Albert Einstein relativitáselméletéről, amely akkora hatással volt a tudományra, hogy – három másik elmélettel együtt – teljesen megváltoztatta a fizikát. Az elmélet szerint a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától. Persze elméletét sokan támadták (a náci Németországban Einsteint zsidó származása miatt ideológiai alapon is), erre a rá jellemző öniróniával reagált.
„Mióta a matematikusok megtámadták a relativitáselméletet, azóta én magam sem értem” – mondta viccelődve.
Albert Einstein 1879. március 4-én született a németországi Ulmban. Csak négyévesen kezdett el beszélni, de ötévesen már ismerte az iránytű működését. Későbbi visszaemlékezései szerint ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre. A később hatévesen hegedülni kezdett. Feltételezések szerint talán diszlexiában vagy Asperger-szindrómában szenvedhetett.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/EPA)
Egy közkedvelt legenda szerint a későbbi Nobel-díjas megbukott matematikából. Nos, ez nem igaz. A félreértésnek két alapja van
Egy későbbi interjú így számol be állítólagos bukásáról:
„– Széles körben elterjedt nézet, hogy ön egy ízben megbukott matematikából? Igaz ez?
– Ugyan, dehogy. Ez egy elferdített történet. Amikor először tettem felvételi vizsgát a zürichi Politechnikai Főiskolára, 16 éves voltam, s nem voltam elég felkészült francia nyelvből és botanikából.
– Szóval nem bukott meg matematikából?
– Oh, nem. Soha nem buktam meg matematikából. Már 15 éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és integrálszámítást.”
A leghíresebb róla készült kép (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/EPA)
Einstein 1921-ben nyerte el a Nobel-díjat. Érdekesség, hogy a tudományos világ legrangosabb elismerését nem a relativitáselméletért, hanem a fényelektromos jelenségért kapta. Mindkettő alapja egy 1905-ben megjelent cikksorozat volt, amiben négy tételét publikálta. A fenti kettő mellett a Brown-mozgásról és a tömeg-energia egyenértékűségről (ennek a képlete a híres E = mc²) szóló is tudományos áttörés volt, amely megalapozta a modern fizikát. Ekkor mindössze 26 éves volt.
Az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat. Utána már túl tapasztalt, túl híres (...) és túl ostoba
– emlékezett később.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/EPA)
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/EPA)
A zseniális fizikus 1955. április 18-án hunyt el Princetonban. Halálos ágyán németül mondott még pár szót, de mivel az őt ápoló nővér nem tudott németül, így nem ismerhetjük Einstein utolsó szavait. Földi maradványait végakaratának megfelelően elhamvasztották, majd Delaware folyóba szórták, mert a híres fizikus nem akarta, hogy halála után bálványozzák.
Azonban a boncolást végző patológus, Thomas Harvey nemes egyszerűséggel ellopta a géniusz agyát. Einstein fia Hans Albert először nagyon haragudott, később mégis beleegyezett, hogy a patológus tudományos céllal vizsgálja édesapja agyát.
Thomas Harvey 240 darabra vágta Einstein agyát, amit két edényben helyezett el, celloidinben, a cellulóz egy kemény, gumiszerű formájában tartósítva, és elraktározta az alagsorban. Később egy almaboros dobozba rakta és egy sörhűtő berendezés aljába rejtette el. Innen húzta elő 1978-ban, amikor megmutatta egy újságírónak.
Ezután több tanulmány is készült Einstein agyáról, amit még az Egyesült Államok hadserege is próbált megszerezni.
Ma is sokak kedvence (Fotó: Nemzeti FotótárMTI/EPA)
Einstein több, mint hat évtizede halott, de emlékezete ma is velünk él. Számtalan idézet kering tőle például az interneten. Ezekből válogattunk.
„Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.”
„A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”
„A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak.”
„A régi kínaiaknak igazuk volt. Azt mondták: Soha ne tégy semmit”
„Valakinek vagy a tudományra vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.”
„Kedves Utókor! Ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) – no, akkor vigyen el benneteket az ördög.”
„Ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.”
„A szerelem sokkal több örömet okoz, mint amekkora szenvedést a vágyakozás.”
„Minél sikeresebb lesz a kvantumelmélet, számomra az egész annál nagyobb hülyeségnek tűnik.”
„Sosem aggódom a jövőért. Mindig túl korán eljön.”
„Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.”
„Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.”
„Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.”
„Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”
„A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.”
