×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Új generációs szekvenálással határozták meg az Árpád-házi DNS eredetét

 

Sikerült 800 éves csontokból meghatározni az Árpád-házra jellemző DNS-t, és azonosítani több magyar király csontjait. Az Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és a Göttingeni Egyetem párhuzamosan végezte. A kutatás eredményének sikerességével a magyarság eredetéhez is közelebb kerülünk, így az érzelmi viták helyett a tényekre alapozhatunk.

Szent István király kézfejereklyéje (Fotó: MTI/Cser István)

A tudományos publikáció az European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel.

A publikációt jegyző Nagy Péter orvos humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatója és a folyamatban lévő kutatásban mások mellett Szentirmay Zoltán patológus, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum korábbi vezetője, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője és Melegh Béla, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzora is részt vett.

A vizsgálatok alapját az adta, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a személyre szabott terápia megállapításához

új módszerek jelentek meg, amelyeket az archeogenetikában is lehet hasznosítani.

Ez tulajdonképpen nem is az orvostudományi alkalmazása a genetikának. Az orvostudomány sok betegség diagnosztikájánál, illetve a terápia megválasztásánál használja a genetikát. Tipikusan ilyen terület a daganatok vizsgálata, amikor azt nézzük, hogy az átörökítő anyagban milyen elváltozások alakultak ki, amelyek daganatot okoztak” – mondta az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hozzátette: az archeogenetika azzal foglalkozik, hogy nagyon régen élt emberek csontjából megpróbálja kivonni és meghatározni az átörökítő anyagot, a DNS-t.

Kásler Miklós hangsúlyozta, különleges lehetőséget biztosít az, hogy csak a férfiakban létezik az Y-kromoszóma, amelyen belül a DNS-en van egy olyan szakasz, ami apáról fiúra változatlanul öröklődik. A nők esetében is létezik az úgynevezett mitokondriális DNS, amely leányágon öröklődik ugyanilyen módon.

Ez azt jelenti, hogy bármelyikünknek meg lehet határozni ezt a jellemző génszakaszát, amit haploidnak nevezünk, és vissza lehet következtetni, hogy etnikailag a világ melyik részéről, melyik populációból, melyik népcsoportból származunk” – fejtette ki.

CT-vel bizonyították a csontok eredetét

Egy ilyen kutatás előtt a kiindulási pont az összehasonlítási alap megkeresése, a királysírok sorsa viszont igencsak hányatott volt. Kásler Miklós elmondta, megállapodás volt a régészek és történészek között, hogy III. Béla maradványai találhatók a Mátyás-templomban, ugyanakkor volt, aki az eltemetett jelvények miatt felvetette, hogy a csontok Könyves Kálmántól is származhatnak.

Amikor III. Béla csontvázát és a többi, Mátyás-templomban lévő csontvázat Erdő Péter bíboros engedélyével kiemelhettük, CT-felvételeket készítettünk minden egyes csontról” – hangsúlyozta.

A miniszter kifejtette, a krónikák leírják Könyves Kálmán halálát, „ahogy az agyveleje a fülén kicsordult”, aminek a koponyát vizsgálva CT-nyoma maradt volna.

Mivel a koponyán semmi erre utaló jel nincs, bizonyítani lehetett, hogy III. Béla csontvázáról van szó. Ezen túlmenően a feleségnek feltételezett csontváznál – Anne de Chatillonról van szó – az örmény királyi származást tudtuk bizonyítani más úton

– tette hozzá.

„Minden csontminta kódszámot kapott, így a vizsgálatban részt vevő kutatók közül senki sem tudta, hogy milyen csontot vizsgál. A vizsgálati sor legvégén a többféle adatot és a többféle kódot összevetették, amelyek alapján ugyanaz az eredmény jött ki” – mondta Kásler Mikós.

Új generációs szekvenálással értek el áttörést

A vizsgálat első fázisában az úgynevezett STR-markereket vizsgálták meg, vagyis azokat a pontokat, amelyek lehetővé teszik a csak férfiágon öröklődő haploid azonosítását. A második fázisban, amelynek az összefoglalója nemrég jelent meg a European Journal of Human Genetics című szaklapban, már egy másik módszert alkalmaztak, az új generációs szekvenálást.

A miniszter kifejtette, a második fázisban a korábban meghatározott főcsoportot sikerült szűkíteniük, valamint

el tudták helyezni térben és időben, hogy hol alakult ki jellemzően az Árpád-házi leszármazottakra jellemző haploid.

„Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeképpen azt mondhatjuk, hogy ez az ókori Baktriában, a Turáni-alföld szélén, a jelenlegi Észak-Afganisztán területén történt” – fogalmazott.

Hozzátette: a férfiakban detektálható haploid megadott időközönként egy-egy mutációt szenved el, és a mutációk 400 évenkénti visszaszámlálásával meg lehet határozni a kort.

Nagyon lényeges az, hogy az Árpád haploid ezen a területen alakult ki 4500 évvel ezelőtt” – húzta alá Kásler Miklós.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A címlapfotó illusztráció.