A modern kori vombatok erős testfelépítésű rokonaként azonosítottak a kutatók egy nagyjából 25 millió évvel ezelőtt élő, feketemedve-méretű erszényest, amelynek megkövesedett maradványait Dél-Ausztrália államban tárták fel.
A ősvombat feltehetőleg gyökerekkel és gumókkal táplálkozott, amelyeket lapátszerű kezekben végződő, erős mellső lábaival kapart ki (Fotó: illusztráció, AFP)
A Mukupirna nambensisként elnevezett növényevő emlős, amelynek részleges koponyáját, fogait és csontvázának nagy részét még 1973-ban fedezték fel az állam északkeleti részén lévő Pinpa-tónál, az egyik legkorábbról ismert nagytestű ausztrál erszényes.
A Mukupirna, amelynek neve „nagy csontokat” jelent a helyi őslakosok nyelvén, betekintést nyújt a koalákat és vombatokat is magába foglaló erszényescsoport evolúciójába. Az állat csontvázán olyan, a vombatokra jellemző tulajdonságok kialakulásának nyomait azonosítottak, mint például az ásáshoz való alkalmazkodás, habár a Mukupirna valószínűleg nem tudott úgy földet túrni, mint egy vombat.
A méretes erszényes testsúlya nagyjából 150 kilogramm lehetett, hasonlóan egy fekete medvéhez és ötször nagyobb volt a modern kori vombatoknál.
Robin Beck, az angliai Salfordi Egyetem munkatársa szerint az állat feltehetőleg gyökerekkel és gumókkal táplálkozott, amelyeket lapátszerű kezekben végződő, erős mellső lábaival kapart ki.
„Nagyon szokatlan kinézetű állat, amely ugyan a vombatokkal áll rokonságban, ám olyan egyedi jegyekkel bír, amelyek miatt egy saját családba soroltuk” – tette hozzá Beck. A kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A címlapfotó illusztráció.
