×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Ősi titkokat tár fel a holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata

 

A holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média.

Egy feltekert pergamendarab, amelyet egy agyagkorsóban találtak régészek a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán nyugati szikláinál, a Holt-tenger északnyugati partján, egy barlangban (Fotó: MTI/EPA/Héber Egyetem Régészeti Intézete)

A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére.

A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi bibliatudós professzor együtt vacsorázott a tel-avivi egyetem új oktatóinak rendezett estén. „Kitaláltuk, hogy a kumráni szövegeket tartalmazó bőr genetikai információi megvilágíthatják a kapcsolatot az egyes töredékek között” – nyilatkozta Rechavi a The Jerusalem Post című angol nyelvű lapnak.

A kutatáshoz összefogott a Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a svéd Uppsalai Egyetem és a New-York-i Weill Cornell Egyetem orvosi fakultása is. Megállapításaikat a Cell című tudományos szaklapban tették közzé.

A bibliatudósok, a genetikusok és a számítástechnikai kutatók együttműködéséhez először mintát kellett venni a holt-tengeri tekercsekből. Semmiképpen sem akartak kárt okozni az ősi pergamenekben, ezért vagy a hátoldalukon megkaparták a kiválasztott töredékeket, vagy egészen csekély, szöveg nélküli morzsalékokat gyűjtöttek a tekercsek mellől. Az évezredek alatt rengeteg szennyeződés, állati ürülék, kéznyomok rakódhattak a történelmi emlékekre, ezeket számítógépes algoritmusokkal szűrték ki az eredményekből.

(Fotó: MTI/EPA/Héber Egyetem Régészeti Intézete)

Eddig, a kutatás első részében néhány különösen fontos, vitatott eredetű tekercset vizsgáltak meg. Például Jeremiás könyvének több változata is felbukkant, s kiderült, hogy

a szövegek közül kettőt a Júdeai-sivatagban is honos juh bőréből készítettek, kettőt viszont tehénbőrből, ami arra utal, hogy ezeket a tekercseket máshonnan hozhatták.

A Jeremiás-szövegek kissé eltérnek egymástól, s a tudósok szerint mindez arra utal, hogy kétezer évvel ezelőtt, a jeruzsálemi Szentély elpusztítása előtt, és közvetlenül utána, a Biblia szövege még nem volt olyan egységes, mint a középkortól. Akkor még sokkal pluralistább vallásfelfogás lehetett, a szent könyvek különböző változatai egymás mellett élhettek, nem próbáltak belőlük még egységes, egyedüli változatot kanonizálni.

A kutatás megdöntött egy régi elméletet is a szombati áldozatok dalainak töredékeiről. Ez egy tizenhárom énekből álló sorozat az év első tizenhárom szombatjára, amelynek darabjait a holt-tengeri tekercsek között is megtalálták. Az énekeket 10 töredékes példányban találták meg: kilencet Kumránban, és egyet Maszadán, Kumrántól mintegy 55 kilométerre délre, a Nagy Heródes építette erődítményben.

A címlapfotó illusztráció.