×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Betegségek helyett ipari forradalmat hoz az 5G

 

Bár rengeteg tévhitet terjesztenek róla, az ötödik generációs mobilhálózat kiépítésén már szinte a világ minden táján nagy erőkkel dolgoznak. Vegyes fogadtatása ellenére a teljes 5G-s lefedettség a közeljövőben elkerülhetetlen, hiszen az okosvárosokra és az okosgyártásra gyakorolt hatása révén a negyedik ipari forradalom alapköve lesz.

„Az 5G-s hálózat nemcsak a negyedik után következő generáció, hanem alapvetően alakítja át a mobilközlést. Míg az első, második, harmadik, negyedik generációs hálózat arra szolgált, hogy az emberek egymással beszélni tudjanak, illetve egyre nagyobb sebességgel legyenek képesek interneten keresztül adatokat lekérni, addig az 5G elsősorban a gépek és az okoseszközök mobilhálózata lesz” – mondta Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakember, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a hirado.hu-nak.

Hozzátette: ez hatalmas különbséget jelent ahhoz képest, ahogy most kommunikálunk, ugyanis az emberek egy cella környékén jellemzően néhány százan vannak, viszont egy olyan okosvárost, ahol egy cellán belül adott esetben több ezer vagy több tízezer kommunikálásra kész okoseszköz van, a jelenlegi körülmények között nem lehet kiszolgálni.

Példaként említette, hogy az 5G-nek egy mobilhálózaton belül egyszerre kell kiszolgálnia azt, ha egy okoseszköz a betonba ágyazva éveken keresztül másodpercenként küld egy rövid üzenetet, valamint azt is, ha egy önvezető autó 130 km/h-val közlekedik, mindezt úgy, hogy közben nem megy neki a többi önvezető autónak.

Összefoglalva: az 5G-s hálózat a negyedik ipari forradalom építőköve – de az „okos városoké” és az „okos gyártásé” is – fogalmazott.

 

Tévhitek terjednek az 5G egészségügyi hatásairól

Az 5G-ről többek közt olyan álhírek terjednek, hogy a mikrohullámú jelek kibocsátásával komoly egészségügyi problémákat okozhat, ezt azonban már rengeteg tudományos kutatás cáfolta.

Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásaival foglalkozó szakértők szerint

a rádióhullámok magasabb frekvencián biztonságosabbá válnak, nem veszélyesebbé

– írta a New York Times, mely cikkében az ötödik generációs hálózattal kapcsolatos tévhitek kiváltó okára kereste a megoldást.

 

 

Az újságcikk szerzője végül megállapította, hogy az 5G-technológiával kapcsolatos álhírek alapja egy tudósra és a téves adatokon alapuló ábrájára vezethető vissza.

Bill P. Curry a tanulmányában azon aggályait részletezte és támasztotta alá téves állításokkal, hogy az 5G-tornyok által kibocsátott rádióhullámok agyrákot okozhatnak.

Curry azokat a kutatásokat vizsgálta, amelyek szerint a rádióhullámok befolyásolják a laboratóriumban izolált szöveteket, de félreértelmezte az eredményeket, mivel azok az emberi test mélyén lévő sejtekre vonatkoznak.

Elemzésében nem ismerte fel az emberi bőr védőhatását

Magasabb rádiófrekvencián a bőr gátként működik, és megvédi a belső szerveket, beleértve az agyat is az expozíciótól. Az emberi bőr még a napfénynek a rádióhullámoknál magasabb frekvenciáját is blokkolja.

Bár Curry megállapításai tévesek voltak, az elmélet rohamosan terjedt és fejlődött a közösségi médiában. Olyan szinten, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor a legnépszerűbb tévhitek közé tartozott, hogy az 5G-s rádióhullámok okozták a pandémiát.

Alapesetben ezek a hírek csak az összeesküvés-elméleteket gyártók köreiben terjednének el, nem sok port kavarva. A járvány körül kialakult pánik és hisztéria azonban cselekvésre sarkallta az embereket, akik megrongáltak és felgyújtottak 5G-tornyokat, mellyel veszélybe sodorták a kommunikációs infrastruktúrát.

Teljesen biztonságos az 5G

Az 5G-vel kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismeri a középiskolás fizikát. A mikrohullám valóban nagyon veszélyes, ha az ember közel megy hozzá, de a távközlésben használt frekvenciáknak, amelyeken az eszközök dolgoznak, egészen más energiakibocsátásuk van, mint mondjuk egy mikrohullámú sütőnek” – mondta Krasznay Csaba.

Hozzátette: a fizika törvényei alapján a nagyon magas frekvenciákon és kis energiákon működő adótornyokhoz nagyon közel kellene menni ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen hatásuk érzékelhető legyen.

Régóta vizsgálják a különböző rádiófrekvenciás hullámok egészségre vonatkozó hatásait. Éppen az elmúlt hónapokban jött ki egy mélyre nyúló, hosszú távra visszamenő kutatás, melyből ismételten kiderült, hogy semmilyen kimutatható egészségkárosodás nincs a mobiltávközlés miatt.

Nincs rá orvosi bizonyíték, hogy ez érdemben bármit is hathat az emberekre

– emelte ki.

Bár a hiteles médiumok igyekeznek helytálló információk közlésével eloszlatni a tévhiteket, az esetenként felvetődő totális abszurditásokra nem mindig akad tudományos háttérrel alátámasztható cáfolat.

A Guardian technológiai cikkekért felelős szerkesztője szerint az elméletek széles köre az egyik oka annak, hogy ilyen nehéz cáfolni az 5G káros egészségügyi hatásairól szóló álhíreket.

Szinte mindennap érkezik egy olyan álhír, amelyet nem lehet közvetlenül cáfolni, mert senki sem végzett kutatást például arról, hogy az 5G rádióhullámokból spontán módon kialakulhat egy vírus. Erről nincs kutatás, egyszerűen azért, mert nem igaz. Emiatt is van az ilyen elméletek kezelésével különösen nehéz dolga a tradicionális újságírásnak” – mondta Alex Hern.

Tíz év en belül akár Budapest is okosváros lehet, teljes 5G lefedettséggel

A szakértő szerint az 5G-hálózat bevezetése és az okosvárosok infrastruktúrájának kialakítása öt–tíz éven belül reális cél, több kínai nagyvárosban pedig már kísérleti szinten, de aktívan alkalmazzák az új megoldásokat.

Európában, látva a magyar kormány és az Európai Unió céljait, egyáltalán nem lenne meglepő, ha 2030-ban akár Budapest is használná a teljes okosváros infrastruktúrát, amelynek az alapjait már most is észlelhetjük, hiszen a kerékpárkölcsönzők, az elektromos rollerek, valamint a háttérben az adaptív forgalomirányítást és a parkolást segítő megoldások is mind az okosváros első hírmondói” – emelte ki.

Hozzátette: valójában arra nincs szükség, hogy az ötödik generációnak országos lefedettsége legyen, mivel az

csak ott elengedhetetlen, ahol nagy mennyiségben vannak okoseszközök, amelyeket ki kell szolgálni.

Ezek a lefedettségek jellemzően a nagyvárosokban, illetve azon vidéki helyszíneken lesznek, ahol olyan gyártóegységek működnek, amelyek miatt szintén nagy mennyiségben használnak okoseszközöket.

Az átlag felhasználóknak nem szükséges egyből 5G-re váltani

Bár az 5G szépen lassan minden nagyvárosba megérkezik, az átlag felhasználóknak emiatt nem kell a boltokba sietniük, hogy minden készüléküket az újgenerációs hálózattal kompatibilisre cseréljék, hiszen a hozzáadott értékét nem feltétlenül fogják érzékelni.

Az 5G előnyeit nem az emberek tudják majd első sorban élvezni. Ők pontosan ugyanolyan gyorsan fogják elérni például a Netflixet és az HBO GO-t, mint akár most a negyedik generációs hálózatokon” – fejtette ki Krasznay Csaba.

Hozzátette: miután csak mostanában kezdik kivezetni a második generációs hálózatokat, amelyek gyakorlatilag 10–15 éve nem is használatosak, arra lehet számítani, hogy lesz egy nagyon hosszú átmenet. Ráadásul azok az eszközök, melyeket most terveznek piacra dobni, egyre inkább támogatják az ötödik generációs mobil távközléshez szükséges szabványokat is.

A címlapfotó illusztráció.