Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére

 

Ha egy Olaszországból származó argentin hangyát (Linepithema humile) elhelyeznek ugyanazon faj Portugáliában lévő kolóniájába, oda is gond nélkül csatlakozik. Ennek oka, hogy az állatok úgynevezett szuperkolóniát alkotnak, amelyek egyedei nagy távolságok ellenére is egymással kvázi baráti összeköttetésben állnak.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Alpesi fajok segítségével osztrák kutatók azt vizsgálták, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

A hangyáknál nem ritka, hogy a szomszédos kolóniák ellen háborút indítanak. A szuperkolóniát alkotó fajok esetében azonban, mint amilyen a 20. század első felében Európába behurcolt argentin hangya, ez egészen másképpen van: hatalmas távolságokon átívelő, több királynővel rendelkező államokat képeznek, amelyek alattvalói egymással jól kijönnek és együttműködnek.

A legnagyobb ilyen kolónia több mint ötezer kilométert foglal el

Az Európában már megérkezése óta nagyon sikeres faj legnagyobb ilyen kolóniája több mint ötezer kilométert foglal el az olasz partvidék térségétől az Ibériai-félsziget északi részéig – olvasható a kutatási projektet támogató FWF tudományos alapítvány közleményben.

Az eddig csak hangyáknál megfigyelt jelenség okának keresése komoly feladat elé állította a tudósokat. A magyarázat megtalálásához kutatásuk tárgyául olyan hangyafajt kellett találniuk, amely esetében szuperkolóniák és konkurens kolóniák is léteznek.

Ilyen az osztrák Alpokban élő Tetramorium alpestre nevű faj, amelynél léteznek egy királynővel rendelkező, nagyon harcias kisebb csoportok és több királynővel élő, a szuperkolóniákhoz hasonló nagy csoportok is.

A kutatás vezetője, Patrick Krampf több mint egy éven át gyűjtött egyedeket az Alpok térségében és dokumentálta a különböző csoportok viselkedési adatait, majd munkatársaival az állatok örökítőanyagának elemzésébe kezdett. Úgy tűnt ugyanis, hogy sem a rokonság, sem a regionális feltételek nem játszanak döntő szerepet a jelenségben.

72 reprezentatívnak tartott egyedet választottak ki

Viselkedésük alapján a tudósok 72 reprezentatívnak tartott egyedet választottak ki, majd vizsgálták DNS-üket és RNS-üket.

Míg a DNS az öröklött viselkedési módokról szolgál információval, az RNS-ből az olvasható ki, mely örökítőanyag-szekvenciák a ténylegesen aktívak. Ebből lehet az állatok eddigi tapasztalatainak hatásaira következtetni. A hangyákról videofelvételeket is készítettek, valamint elvégezték az érintett bolyok kémiai elemzését is – mondta el Florian Steiner, az Innsbrucki Egyetem szakértője.

Az első eredmények szerint az egyedeknél a DNS-adatokban sem találhatóak látványos átfedések, melyek magyaráznák a hasonló viselkedést. Az RNS-adatok elemzését az év során fogják elvégezni a szakértők.

Arra számítanak, hogy egyik vagy néhány gén kifejeződése fog arról dönteni, hogy az egyed agresszívan vagy barátságosan viselkedik egy másik kolónia egyedeivel szemben – mondta Steiner.

Szükséges a jelenség megértése, mivel az ilyen fajok nagyon sikeresek azokon a területeken, ahova behurcolják őket, és biológiai ellenségként elnyomhatják a helyi faunát.

A címlapfotó illusztráció.