Nőtt a magyarok veszélyérzete a kibertérben

 

Tavaly a korábbi évek javulása után romlott a magyarok veszélyérzete az online közérzetet és a kibertér biztonságát megmutató Digital Civility Index alapján - közölte a Microsoft felmérése alapján az MTI-vel.

Míg 2017-ben és 2018-ban valamelyest javult az index, 73 illetve 72 százalékra, tavaly pedig 77 százalékon állt, a magasabb érték alacsonyabb kiberbiztonságot jelez.

A felmérés szerint az interneten leselkedő veszélyeknek különösen ki vannak téve a 18 év alatti fiatalok és a gyermekek. A nők lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a beazonosított problémáknak, mint a férfiak.

Az idei kutatás egyik fontos felismerése az is, hogy a tavalyihoz képest a fiatalok a korábbinál nyitottabbak arra, hogy a felnőttekhez, vagy a szüleikhez forduljanak, ha veszélyben érzik magukat az online térben. A megkérdezett magyar fiatalok 89 százaléka például tudja, kihez kell fordulnia, ha baj van. A példaképek a felmérés szerint pedig egyértelműen a pedagógusok és a szülők – írták.

Az adatok arra utalnak, hogy mind többet és többet kell tenni a biztonságos kibertér érdekében. „Tapasztaljuk, hogy a gyerekek bátran mozognak az online térben, a felnőtteknek viszont feladatuk, hogy felkészítsék őket a rájuk leselkedő veszélyekre” – mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója a közleményben.

A magyar internetezők legfőbb problémái a felmérés alapján a kéretlen szexuális közeledés, álhírek tömkelege, online csalások, verbális zaklatás. Minden második magyarnak (54 százalék) okozott már fejfájást a tolakodó viselkedés a kibertérben, míg a kéretlen szexuális közeledés, vagy zaklatás valamilyen formájával minden harmadik megkérdezett találkozott. A szexuális zaklatás előfordulásában Magyarország a második, a zaklató viselkedésben pedig a harmadik a felmérésben szereplő 25 országok közül.

A címlapfotó illusztráció.