Áttörés a biológiai víztisztításban

 

A tiszta és egészséges vízért dolgoznak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói. Egy új, eddig még soha nem alkalmazott szennyvíztisztítási technológia révén jelentősen javítható a felszíni vizek minősége.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló kutatás egészen új szintre emelheti a biológiai úton történő víztisztítást. Az ELTE Természettudományi Karának kutatói egy egyszerűen üzemeltethető, konténeres víztisztítási eljárást fejlesztettek ki, amely kistelepüléseken biztosítja a már biológiai úton megtisztított szennyvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítását és fertőtlenítését.

Közismert tény, hogy az UV-szűrő, illetve az aktív szenes kezelés javítja a szennyvíztisztítás hatásfokát, de ilyen kombinált és ilyen elven nyugvó berendezés nincsen még egy” – mondta az M1 Kék bolygó című műsorában Dávid Bence biomérnök.

Biológiai szennyvíztisztítás egy átlagosnak tűnő konténerben

„Minden szennyvíztisztító biológiai elven működik, ez ugyanis a leghatékonyabb.

A szennyvízben fellelhető szerves és szervetlen anyagok eltávolítsában segít a berendezés. Ezek felhalmozódása a természetes befogadókban sajnos elősegíti az alacsonyabb rendű élőlények elterjedését, amelyek lezárják a vízfelszínt, és a napfény, az értékes tápanyagok nem jutnak el a víz a mélyebb rétegeibe, és azt tapasztaljuk, hogy halpusztulás zajlik le” – tette hozzá.

A Záray Gyula vezette kutatás és a hozzá kapcsolódó víztisztító konténer főként a kisebb településeknek segíthet a szennyvíztisztításban.

A technológia révén a leggyakoribb gyógyszerszennyeződéseket el lehet távolítani,

egyebek mellett az antibiotikumokat, a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket és a fájdalom- és gyulladáscsökkentőket.

„Ennek okán egy hosszú lánc végén eljutunk oda, hogy a tisztított szennyvíz bekerül a felszíni vizekbe. Budapest vonzáskörzetében szerencsések vagyunk a Duna miatt, ahogy a Tisza partján élők is szerencsések, mert ott is három-négyszázszoros hígítással kell számolnunk. Ezzel szemben Magyarországon alapvető gond, hogy mintegy 3300 településünk van, ebből jelentős számú kistelepülés. A kistelepülések tisztítóinál utólagos technikát kell bevezetni a nagyon stabil gyógyszermolekulák eltávolítsára” – mondta Záray Gyula, az ELTE Kémiai Intézetének professzora.

Az ivóvízellátásban is segíthet a konténeres megoldás

„Mobil konténereket tervezünk, és szeretnénk partnerünkkel együtt megvalósítani. Ez a konténer típus lehelyezhető például egy fejlődő ország ásott kútjánál, és ezzel a rendszerrel a napi háromliteres fejenkénti vízigényt figyelembe véve naponta kétezer ember részére megfelelő minőségű ivóvíz biztosítható” – tette hozzá Záray Gyula.


Nemcsak a szennyvizekben mutattak ki az elmúlt években gyógyszerszármazékokat magyar kutatók. Többször beszámoltunk már arról, hogy ezek a szennyeződések egyebek mellett a Balaton és annak vízgyűjtő területein is kimutathatók, szerencsére, csak nagyon alacsony koncentrációban. Aggodalomra tehát egyelőre nincs ok, ennek ellenére

ökológiai és egészségügyi szempontból is fontos a vizeink ilyen irányú tisztítása.

Ez a konténer arra szolgál, hogy a már megtisztított, kiengedhető, mindenféle határértéknek megfelelő szennyvizet tovább tisztítsa, és így egy innovatív megoldást kínáljon nem a ma, hanem inkább a holnap problémájára, amikor majd azzal is foglalkozni kell, hogy a lakossági gyógyszerfogyasztás növekedése miatt ezek a gyógyszerek bizonyos határértékek felett már veszélyessé válhatnak” – jelentette ki Dávid Bence, az Inwatech Környezetvédelmi Kft. kutatója.

Az Egyesült Államokban és Kanadában például a különböző felszíni vizekben, több mint száz gyógyszermaradványt detektálnak” – hangsúlyozta Záray.

Magyarországon durván húsz-harminc közé esik azoknak a gyógyszermaradvány-típusoknak a száma, amelyeket folyamatosan kimutatnak a kutatók a szennyvíztisztítókban.

A címlapfotó illusztráció.