Víz alatti hangszórókkal élesztenék újra a Nagy-korallzátonyt

 

A tudósok egészséges korallzátonyokról készített hangfelvételek lejátszásával csábítanák vissza a halakat és egyéb vízi élőlényeket a sérült területekre.

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Tory Chase/ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies)

Az ausztráliai Nagy-korallzátonyon található elhalt részeket az egyre gyakoribb tengeri hőhullámok hozták létre. Ezek a területek a tudósok szerint újraéleszthetők az egészséges zátonyok környezeti hangjainak felhasználásával, melyek a fiatal halakat nagy arányban csábítják oda – írja a Daily Mail.

A halak elősegítik a zátony megtisztítását és teret adnak az új korallok növekedésének, ezzel megindítva az ökoszisztéma helyreállítási folyamatát.

Kétszer annyi halat vonzottak a hangszórók

Az Exeter Egyetem tengerbiológusa, Tim Gordon és kollégái tengeralatti hangszórókat állítottak fel az ausztráliai Lizard-sziget körül nemrég kialakult elhalt korallterületeken.

A hangszórókon egészséges zátonyokon rögzített hanganyagokat játszottak le a halak, garnélák és egyéb zátonylakók által keltett zajokat is beleértve.

A csoport megállapította, hogy a hangszórók telepítésével megduplázódott a zátonyra érkező halak mennyisége, és 50 százalékkal nőtt a jelen lévő fajok száma is.

A halak nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a korallzátonyok egészséges ökoszisztémaként működjenek. A halállomány ilyen módon történő fellendítése elősegítheti a természetes helyreállítási folyamatok elindítását, ellensúlyozva azokat a károkat, amelyeket a világ sok korallzátonyán tapasztalunk” – mondta Gordon.

Fontos a zátonyok sokszínűsége

A különböző halfajok eltérő funkciókat látnak el a korallzátonyokon, ezért a gazdag és változatos halállomány fontos az egészséges ökoszisztéma fenntartásához.

Az élőhelyek biztosításával, valamint más védelmi intézkedésekkel kombinálva a halközösségek újjáépítése felgyorsíthatja az ökoszisztéma helyreállítását. Ennek ellenére számos más veszélyt is el kell hárítani az ökoszisztéma védelme érdekében, például az éghajlatváltozást, a túlhalászást és a vízszennyezést” – tette hozzá Mark Meekan, az ausztrál tengerkutató intézet biológusa.

Korábban korallátültetéssel próbálkoztak

A Nagy-korallzátonyon a Debbie hurrikán is óriási pusztítást végzett 2017-ben. A leharcolt szakaszon hajtották végre a világ első nagyszabású koralltranszplantációját, melynek keretében egy hét alatt négyezer kiemelt, egészséges korallal pótolták az elpusztult részt.

Legutóbb októberben folytatódott az akció, amikor az ABC tájékoztatása szerint tudósok többmilliónyi korall-lárvát telepítettek a Nagy-korallzátonyra annak érdekében, hogy megmentsék a világörökség részét képező területet, melyet december elejétől már egy víz alatti hotelből szemlélhetnek a látogatók.

A címlapfotó illusztráció.