A környezet jelentősen meghatározza az emberek viselkedését és érzelmeit

 

Az, hogy milyen környezetben töltjük a napunkat, épp olyan fontos, mint az, hogy milyen emberek társaságában. Dúll Andrea, a környezetpszichológia tudományterületének hazai megalapítója harminc éve kutatja, hogy hogyan hat a környezetünk viselkedésünkre, gondolatainkra vagy érzelmeinkre.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Uwe Zucchi)

Dúll Andrea több mint két évtizednyi munkásságával nem kisebb eredményt ért el, meghonosította Magyarországon a környezetpszichológiát, mint tudományágat. Oktatóként és gyakorlati szakemberként működik a környezeti kommunikáció egyéb különböző területein is.

Már fiatalon kutatásokba kezdett

Dúll Andreát már egyetemi évei során érdekelte ez a terület, és hallgatótársaival gyakran csinálták azt, hogy mi történik, ha bizonyos dolgokat más környezetben, vagy más szituációs helyzetben tesznek meg. Amikor azonban szakirodalmat keresett a kutatásaihoz, nem talált, ugyanis Magyarországon akkor még nem létezett a környezetpszichológia tudományi területe – erről beszélt a pszichológus a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában.

Elmondta, a kilencvenes években az Amerikai Egyesült Államokba költözött egy időre, ugyanis ott már létezett ez az ágazat. Visszatérése után sokan nem értették, hogy mire irányul a kutatása, majd amikor elmagyarázta nekik, hogy mit vizsgál pontosan, egyre több támogatója és segítsége lett a további kutatásaihoz. Egyre több fórumra és előadásra hívták meg, amelynek hosszú távon az lett az eredménye, hogy

ma az ő nevéhez kötik a környezetpszichológia területét.

A környezetpszichológia jellegzetesen sokgyökerű és sokféle szakmai kötődéssel bíró, több tudományon átívelő terület, melynek célja – a lélektanhoz hasonlóan – az emberi viselkedés megértése.

A környezetpszichológia azonban abból a nézőpontból közelít az emberhez, hogy a fizikai környezet az ember egyenrangú társa, partnere, amely a belső, lélektani folyamatokkal együtt, azokkal kölcsönhatásban vesz részt a viselkedés folyamatában – magyarázta.

Ez a szemlélet lehetővé teszi, hogy ebből a pszichológiai szempontból szokatlan kiindulásból számos lélektani természetű kérdést tegyünk fel az épített, tárgyi és a természeti környezetben megnyilvánuló emberrel kapcsolatban. Ezek a kérdések pszichológiai eszközökkel szerinte nagyrészt meg is válaszolhatók, mindössze az ember–környezet tranzakciót kell elméleti és gyakorlati szempontból is komolyabban venni.

Ember és a környezet egymás nélkül nem értelmezhető

Úgy véli, az ember és a környezet egymás nélkül nem értelmezhető, hiszen a környezet gyakorlatilag különböző lehetőségeket biztosít az emberek számára, akik ezt tudatosan vagy tudat alatt ki is használják, így a környezetre mindig partnerként kell tekinteni.

A szakértő beszélt az ökoszorongásról és az ökodepresszióról is, amely új jelenségnek számít a pszichológia területén, de szorosan kapcsolódik a környezetpszichológiához is. Elmondta, ez már egy olyan szintje ennek a tudománynak, ahol az egyén már a saját bőrén kezdi érezni a környezeti és a természeti jelenségeket, mint például a klímaváltozást.

A környezetpszichológia az utóbbi években

egyre fontosabb területté vált az irodapiac számára is,

hiszen az értékes munkaerő bevonzása és megtartása egyre nagyobb kihívás a munkáltatók számára, hiszen több szakember is arról beszél, hogy ez a generáció már nem annyira szeretne irodában ülni. Elmondta, ebben a témában rengeteg kérdés van, mert nagyon sokan nagyon sokfélét állítanak a legújabb generációkról.

Változik a világ és a trendek is

Mint mondta, az viszont bizonyos, hogy például öt év alatt sokat fordulhat, változhat a világ, így a trendek is, amellyel a környezetpszichológia is foglalkozik. Kevéssé van szükség most már boltokra, vagy akár városra bizonyos értelemben, ugyanis nagyon sok minden történik virtuálisan. Persze ez nem jelenti azt, hogy akár már most is gondolkodhatunk kizárólag a virtuális térben.

Amíg lesz, vagy van fizikai testünk és ez tud mozogni egy fizikai térben, sőt, pozicionálnia kell magát egy másik fizikai testhez, addig az irodák és az, hogy hol és hogyan mozgunk bennük, egyáltalán nem lesz irreleváns kérdés – fűzte hozzá.

Dúll Andrea jelenleg az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett oktatója.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg

A címlapfotó illusztráció.