Ritka szalamandrafaj keltette fel a biológusok figyelmét, akik szerint a kétéltű segíthet megfejteni a végtagok regenerálódásának titkát.
A címlapfotó illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma)
Mivel a mexikói axolotl szalamandrák nagy családokban születnek olyan élőhelyekben, ahol kevés a táplálék, testvéreik végtagjait gyakran táplálkozás céljából eszik meg. Meglepő módon, néhány hónapon belül az eltávolított végtag a bőrt, a csontot, az izomszöveteket és még az idegvégződéseket is beleértve teljes egészében visszanő – írja a Daily Mail.
A hüllők közt is egyedülálló jelenség
Más kétéltűeknél is vizsgálták már a végtagok regenerálódását, ám ilyen szempontból az axolotl egyedülálló állat, mivel a visszanőtt végtagjai ugyanolyan állapotban vannak, mint az eredetik.
James Monaghan, az Egyesült Államok-beli Bostonban működő North Eastern University tanára elmondta, hogy a rendkívüli képesség kulcsa az axolotl sejtfunkciójának néhány egyedi tulajdonságában rejlik.
„Sérülés esetén az állatban olyan jelzések szabadulnak fel, melyek arra ösztönzik a közelben, nyugalmi állapotban lévő sejteket, hogy regeneráló állapotba kerüljenek” – nyilatkozta Monaghan a Pys.org-nak.
Eddig egy molekulát találtak
Monaghan és kutatócsoportja eddig egy molekulát jelölt meg, amely úgy vélik, hogy szerepet játszik a neuregulin 1 nevű regeneráló folyamatban.
Amikor a molekulát eltávolítják, az axolotl szalamandrák elveszítik regenerációs képességüket, és amikor visszahelyezik őket, visszanyerik azt. Monaghan azonban arra figyelmeztet, hogy több lehet a háttérben, mint egyetlen ki-be kapcsolható molekula.
Jelentős áttöréseket várnak
Az mexikói axolotl szalamandrák rendelkeznek a legnagyobb genommal, amelyet valaha szekvenáltak, ezért a tudósok még nem teljesen értik a teste és a génjei működését. A kétéltű további vizsgálata jelentős áttöréseket eredményezhet az emberi egészségügyben, beleértve a retinadegeneráció kezelését is.
A Monaghan megpróbálta a neuregulin 1 molekulákat őssejtekbe helyezni, majd regenerációs képességét az emberi szemekhez hasonló sertésszemekben vizsgálta. Az őssejtek nem tudtak kapcsolódni és elpusztultak, de amikor ugyanezt a módszert az axolotl szemén használták, sokkal kevesebb sejt halt el, ami arra utal, hogy egy másik molekula vagy mechanizmus indítja be a neuregulin 1 hatását.
A pontos magyarázatot még nem találtak, de Monaghan továbbra is azt reméli, hogy áttörést érhetnek el. A végtag-regenerációról hozzátette: ha megtanulnánk bekapcsolni ezeket a folyamatokat, akkor testünk elvégezné a munka többi részét.
