Állat módjára viselkedő titokzatos egysejtűt mutat be a párizsi állatkert

 

Nincs agya, mégis állat módjára viselkedik az a különleges, sárgás színű egysejtű élőlény, amelyet a párizsi állatkert először mutatott be szerdán. A nagyközönség szombattól láthatja a massza (le blob) becenevű, gombakinézetű organizmust, amelyet most sikerült először kitenyészteni egy tudományos projekt keretében.

Az élőlénynek nincs szája, nincs gyomra, nincsenek szemei, mégis észleli a táplálékot és elfogyasztja azt. A massza lábak vagy szárnyak nélkül mozog és ha félbe vágják, két percen belül helyreállítja önmagát és 24 óra alatt képes megduplázni a méretét.

Becenevét A massza című, 1958-ban bemutatott film után kapta. A Steve McQueen főszereplésével készült b-listás horrorban egy földönkívüli életforma minden útjába kerülő dolgot elfogyaszt egy kis pennsylvaniai városkában.

Tudományos neve Physarum polycephalum, és természetesen a valóságban nem jelent veszélyt a látogatókra. A kiállított massza egyelőre néhány centiméter átmérőjű, egy terráriumban fatörzsre helyezve láthatja a közönség szombattól.

A blob a természet rejtélyeinek egyike” – mondta Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója. „Meglepő számunkra, mert nincs agya, mégis képes a tanulásra. És ha egyesül két massza, az egyikük tudása átkerül a másikba is” – tette hozzá.

Biztosan tudjuk, hogy nem növény, de nem igazán tudjuk, hogy állat-e, vagy gomba. Nagyon meglepő módon mozog ahhoz képest, hogy olyan, mint egy gomba. Állati jellegű viselkedése van, képes a tanulásra” – fejtette ki a szakértő.

Óránként egy centiméteres sebességgel mozog, a kutatók szerint szívesen fogyaszt zabkását vagy zabpelyhet, a sós dolgokat azonban nem kedveli. Színe az elfogyasztott táplálék szerint is változik: ha például céklát kap, vöröses árnyalatot ölt.

A szakértők szerint „alvó” állapotba is lehet helyezni, majd szükség esetén „felébreszteni”, és szinte lehetetlen megölni.

A tudósok remélik, minél többet megtudnak majd ezekről az organizmusokról, amelyek akár több négyzetkilométerre is megnőhetnek. Bíznak abban, hogy az új ismeretek segíthetnek az újrahasznosításban, az erdők talajának vagy egyéb szennyezett talajok megtisztításában, sőt, akár új típusú antibiotikumok felfedezésében is.

A címlapfotó illusztráció.