Különleges ásványt találtak egy gyémántban

 

Eddig ismeretlen ásványra bukkantak egy dél-afrikai gyémántbányában, mintegy 170 kilométer mélyen. A most felfedezett ásvány rendkívül kis méretű, átmerője mindössze 0,1 mm.


Egy amerikai szakfolyóiratban számoltak be arról, hogy egy dél-afrikai gyémántbányában, a Koffiefonteinben végzett kutatásaik során olyan gyémántot találtak a szakemberek, amelyben zöldes színű, a geológusok számára ismeretlen ásványszemcsék is vannak..

Juhász Árpád geológus az M1-en

kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban 170 kilométer mélyen bukkantak a különleges ásványra.

A földfelszíntől távolodva ugyanis százméterenként 3 Celsius fokkal nő a hőmérséklet, vagyis száz kilométer mélyen már 3 ezer fok van.

Hogyan jön létre a gyémánt?

Juhász Árpád elmondta, hogy a gyémánt keletkezéséhez magas hőmérséklet szükséges, mintegy 900-1000 Celsius fok, valamint igen magas nyomás. Ebben a mélységben, ezen a hőmérsékleten a szén elkezd kristályosodni, és kialakul a gyémánt.

„Zárványok, vagyis idegen ásványszemcsék is előfordulnak az így kialakult gyémántokban. Ezek csökkentik annak tisztaságát és átláthatóságát, egyben az értékét is” – tette hozzá. Sokszor már csak ipari felhasználásra kerülnek ezek a gyémántok.

„A zárványok mérete rettenetesen kicsi, nagyon nehéz meghatározni mikroszkóppal is, így egy nagyon jó szemű ásványtudós volt az, aki kiszúrta ezt a pici zárványt” – hangsúlyozta.

Gyémántot bányászni három-négy kilométer mélységig éri meg

A geológus elmondta, nem kell több száz kilométerre a mélyre ásni, mert

ezek a gyémántok úgymond „felszínre jönnek”.

A gyémántkristályok a felszínre hatalmas kémény alakú vulkáni kürtők formájában kerültek fel a magmás kőzettel.

Ezeket úgynevezett kimberlitkürtőknek nevezik, amelyet a dél-afrikai Kimberley városa után neveztek el, ahol a világ legnagyobb gyémántbányai találhatók.

Gyémántot bányászni gazdasági szempontok alapján három-négy kilométer mélységig éri meg, annál mélyebbre már nem érdemes keresni gyémántot.

A világ legelső legnagyobb gyémántjai hordalékokból kerültek elő

A földkéreg több milliárd éve megszilárdult részein, az úgynevezett ősi pajzsoknál bányásznak ma sok gyémántot bányásznak. Ezek minden nagyobb kontinens magjában megtalálhatók, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában.

A nagy pajzsok a vastagsága teszi lehetővé a gyémántok keletkezését, úgy, hogy a magmaáramlások felhozzák a mélyből a felszín közelébe ezeket a gyémántkristályokat.

„A Föld elsődleges gyémánt lelőhelyei szinte kizárólag ehhez a kőzettípushoz kapcsolódnak. Amikor erodálódik a felszín, akkor a folyók vízébe is bekerülhetnek gyémántok. A világ legelső legnagyobb gyémántjai hasonló módon hordalékokból kerültek elő” – mondta.

A gyémánt, ami lényegében szénkristályokból áll, olyan környezetben keletkezik, ahol sok a ritka fém, vas, magnézium. A Föld mélye felé haladva a szilícium mellett egyre nagyobb arányban szerepel a vas és a magnézium, valamint a magnézium-szilikát.

A címlapfotó illusztráció.