A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az International Thermonuclear Experimental Reactor (ITER). Az építkezés jelenleg 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
A nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor építése a világ legnagyobb tudományos projektje – hangzott el az M1 keddi műsorában.
Zoletnik Sándornak, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának magyarázata szerint a fúziós erőmű megalkotásával tulajdonképpen a Nap energiáját hozzák a Földre a tudósok.
A Nap által kisugárzott hatalmas mennyiségű energia a hidrogén termonukleáris fúziójából származik.
Már az ötvenes években felmerült az ötlet
Elmondta, hogy az ötlet már valamikor az ötvenes években felmerült, ennek az energiatermelésnek Teller Ede volt a nagy propagálója. „A lényege az, hogy valahogy úgy, ahogy a csillagokban a hidrogénatom-magok egyesülésével energia keletkezik, itt a Földön valósítsuk meg ezt a folyamatot” – magyarázta a tudós az eljárást. Hasonló módon termeli az energiát a Nap is. Az elemi hidrogén két izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát.
Teller Ede, Nobel-díjas magyar származású amerikai fizikus (Fotó: MTI Fotó/CP)
Zoletnik Sándor szerint a Földön valami hasonló folyamatot lehetne megvalósítani, de ennek a feltétele az lenne, hogy itt sokkal melegebbet kellene létrehozni, mint a Napban. A Nap közepén körülbelül 10 millió Kelvin-fokos hőmérséklet van, itt a Földön azonban ennek a tízszeresét kellene létrehozni.
„Ez adja a nehézséget, ez olyan energiatermelési mód volna, ami extrém körülményeket igényel, itt a Földön olyan berendezéseket kell alkotni, amelyek még soha nem voltak a világban, és ehhez óriási tudásra van szükség” – hangsúlyozta a tudós. Ez bonyolult eljárás, vannak fizikai és technikai problémák benne – mondta.
Nem termel szén-dioxidot
A termonukleáris erőmű egy mai atomerőmhöz képest nem termel hosszú távon bomló radioaktív anyagokat és nem termel szén-dioxidot sem.
Az előzményekről elmondta, hogy egy ilyen berendezés építésének ötlete nagyon hosszú időre nyúlik vissza, az első még 1985-ből származik, amikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapodtak arról, hogy az enyhülés keretében szükség lenne egy ilyen erőműre.
Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan (Fotó: MTI, 1988. január 7.)
Mint felidézte, végül 2006-ban sikerült eljutni oda, hogy született egy megállapodás hét partner – az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán és India – részvételével a berendezés megépítéséről.
Hozzátette: úgy gondolják, hogy 2025-26-ban már tesztelhetik a fő egységeket. „Ezután a 2030-as években lehet demonstrálni, hogy fizikailag hogyan lehet egy ilyen folyamatot megvalósítani” – mondta.
Zoletnik Sándor szerint valamikor a század második felében már működhetnek ilyen erőművek.
