3 nyelven, 2 órán át, 1 országért – ennyi jutott nekünk a 104 éve kezdődött versailles-i konferencián

Az 1914 és 1918 között tomboló első világháború lezárására hivatott konferencia 104 évvel ezelőtt, 1919. január 18-án kezdte meg működését Versailles-ban.

Százegy éve döntött Sopron, a hűség városa

Éppen 101 esztendővel ezelőtt, 1921. december 14-én kezdődött meg az a kétnapos, történelmi jelentőségű népszavazás Sopronban és a környékbeli magyar településeken, amely eldöntötte, hogy Nyugat-Magyarország egy jelentős része, 257 négyzetkilométer Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

„Béke – A nemzetek felett” – csütörtöktől a mozikban a Trianon-film

Ezen a héten mutatják be a hazai mozikban a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet. Az alkotást a legigazabb Trianon-történetnek nevezik. Egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi történt a Franciaországba látogató magyar tárgyalódelegációval 1920. január 7-e után, vagy arra: az események hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én aláírják.

Angol meghívó az erdélyi testvérvárosnak: Trianon-kötetet adott Horváth Csabának a Fidesz-frakció

Dódity Gabriella azt kéri a polgármestertől, hogy ha elolvasta a három kötetet, adja át Arató Gergelynek, a DK országgyűlési képviselőjének.

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti összetartozás napján

Ma 102 éve írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot. Magyarország akkor elvesztette területének mintegy kétharmadát, a magyar nemzetiségű lakosság egyharmada pedig az új határokon túlra került. 2010 óta június negyedike a nemzeti összetartozás napja, országszerte tartottak megemlékezéseket – hangzott el az M1 Híradójában.

Menczer: Megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek

A trianoni békeszerződéssel megalázták, a vesztesek oldalára sorolták a magyarságot, de az azóta eltelt száz évben „megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek” – mondta Menczer Tamás szombaton a Pest megyei Piliscsabán.

A trianoni békediktátumra emlékezik a magyarság a nemzeti összetartozás napján

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Újra műsoron a film, ami nem hagyja, hogy elfeledjük Trianont

Nagyszabású történelmi drámával adózik a nemzeti összetartozás napján Trianon emlékének az M5. A Magyarországot megcsonkító trianoni békediktátum aláírásának körülményeit bemutató A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében június 4-én este lesz látható a közmédia kulturális adóján.

„Helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék?” – 102 éve mondta el Apponyi Albert híres védőbeszédét

Elrendeltetett. Már minden eldőlt addigra, hogy a magyar békedelegáció vezetőjeként Apponyi Albert százkét évvel ezelőtt, 1920. január 16-án a párizsi külügyminisztérium épületében elmondhatta védőbeszédét. Magyarország sorsáról, az állam területének nagyságáról és a háborús jóvátétel mértékéről a győztesek nélkülünk, egymás között döntöttek.

December 1.: történelmünk egyik legsötétebb napja

Éppen 103 éve, 1918. december 1-jén tartották meg Gyulafehérvárott azt a nagygyűlést, ahol határozat született arról, hogy a Magyar Királyság keleti területei, benne a történelmi Erdéllyel, úgymond „egyesülnek” a Román Királysággal. Az antanthatalmak által végül a trianoni diktátummal jóváhagyott területi csonkolás következtében a mai Magyarországnál nagyobb, 103 ezer négyzetkilométernyi terület került Romániához.