A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig

Csupó Gábor: A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötetét a szerző 70. születésnapja alkalmából mutatta be az MMA.

A hazai mozikban novemberben debütál a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm

A film az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló eseményeket rekonstruálja archív felvételek felidézésével és történész szakértők megszólaltatásával.

Hangszerekkel mesélik el a Kis Vuk történetét

Komolyzenei mű született Fekete István Vuk című regénye alapján. A kis róka történetéből Fülep Márk írt szvitet.

Julius Caesar bőrébe bújik Gáspár Sándor

Javában tartanak a Julius Caesar próbafolyamatai a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

Van jövőnk, bizadalmunk és hitünk - tévéjáték Déryné Széppataki Róza emlékére

Déryné Széppataki Róza korának legnagyobb magyar színésznője, a magyar nyelvű színjátszás úttörője volt. Halálának 150. évfordulója alkalmából készített tévéjátékot a Déryné Program Vidnyánszky Attila rendezésében.

Úton az Oscar felé – exkluzív felvételek a Blokád című filmből

Ez a magyar film képviseli Magyarországot a 95. Oscar-versenyen, a nemzetközi film kategóriában.

Dustin Hoffman tette világhírűvé – Aranyoskám a Madách Színházban

Az Aranyoskám című filmet Dustin Hoffmannal a főszerepben valószínűleg nagyon sokan ismerik.

Nem lép többet színpadra a legendás zenész?

A legendás billentyűs, Zeffer András otthonában járt a Librettó, ahol a zenész őszintén mesélt élete legnehezebb időszakáról.

Fésületlen filmek rendezője - Szomjas Györgyre emlékezünk

Nem szerette az akadémizmust, mindig szembe ment vele. Saját generációjával, családi környezetével is próbált szembeszállni, ez pedig filmjeiben is megjelent. Még saját szülei sem nézték jó szemmel, hogy megrendezte Kopaszkutya című filmjét. A fésületlen filmek rendezőjére, Szomjas Györgyre emlékeztünk az M5 Librettó című műsorában.

Tiltották, mégis egy nép szimbóluma lett a székely himnusz

Egy misztériumjáték betétdalának indult, majd saját életre kelt. Csanádi György és Mihalik Kálmán szerzeménye sokáig be volt tiltva, nemcsak Romániában, de Magyarországon is, nyomtatásban sem jelenhetett meg egészen a '40-es évekig. A zeneszerző, Mihalik Kálmán temetésén is elénekelték a jelenlévők az akkor még nem himnusznak titulált dalt. A székely himnusz történetéről Werner Gábor karmester és Máté Győző brácsaművész mesélt az M5 Librettő című műsorában.