Negyven éve robbant fel a csernobili atomerőmű: a világtörténelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája megtörte „a Gonosz Birodalmát”

„Aztán 1 óra 23 perc 46 másodperckor a reaktor felrobbant” – így emlékezett vissza az egyik mérnök arra az 1986. április 26-án, kora hajnalban, a Kijevtől északra fekvő Csernobil atomerőművében bekövetkezett detonációra

Hírhedt kádárista vállalattól, vadkapitalista cégen át, Magyar Péter mellé – ami a tiszás gazdasági vezető bemutatásából kimaradt

Kapitány István neve először az 1980-as évek végén a Shellt képvselő impexes cégnél is felmerült.

Elhallgatott karácsony – ünnep a félelem és a diktatúra árnyékában

Magyarországon a kommunista diktatúra évtizedeiben a karácsony egy ideológiai veszélyforrást jelentett.

A nap, amikor megbukott Kádár János

Ki volt Kádár János, akinek a neve egy egész korszakot fémjelez? Az 1956-os mártírok hóhérja vagy népvezér? Gyilkos volt ő maga is, vagy a kommunista eszme áldozata? Esetleg mindkettő egyszerre?

Először elhallgatták, aztán folyamatosan hazudoztak a csernobili katasztrófáról

Ráadásul annak ellenére, hogy a radioaktív sugárzás a hazánkban is megnövekedett, a Kádár János vezette kommunista rezsim semmiféle óvintézkedést nem tett a lakosság érdekében.

Egy gazdátlan munkadosszié?

Máthé Áron történész legújabb bejegyzése a Huszárvágás blogon.

Megmaradni hitben, tisztességgel, és szolgálni – Csikos Sándor, a nemzet színészének portréja

Csikos Sándort választották a nemzet színészévé a január 9-én elhunyt Benedek Miklós helyére csütörtökön.

Sírjánál egy nemzet állt: 67 évvel ezelőtt tartóztatták le Tóth Ilonát

Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő kádári megtorlás egyik jelképe Tóth Ilona, a 24 éves orvostanhallgató, akit 67 évvel ezelőtt tartóztattak le, hogy aztán koholt vádak alapján halálra ítéljék és kivégezzék.

A kádári megtorlás gépezete az 1956 utáni igazságszolgáltatás rendszerében

1956 késő őszétől az akkor felálló Kádár-kormány a külső megszálló erők katonai segítségével, a magyar nemzeti forradalom és szabadságharc vérbe fojtása nyomán igyekezett kiépíteni és megszilárdítani diktatórikus hatalmát. Ehhez viszont meg kellett teremtenie a forradalom utáni megtorlás „igazságszolgáltatási” rendszerét. Ifj. Lomnici Zoltán jogrendszer-elemzése az Alaptörvény blogon.

„Éppen ők kritizálnak. A régi SZDSZ-esek, akik olyan jól elvoltak a Kádár-diktatúrában. Aczél elvtárs polcán az éneklő befőttek”

„Sokat szoktam gondolkodni azon, hogy publikáltak-e egyáltalán igaz művet a rendszerváltás előtt” – mondta Mező Gábor a hirado.hu-nak. A kutató-újságíró új könyvéről, A kultúra megszállásáról beszélgettünk, ami szerzője szerint legfeljebb magánkiadásban jelenhetett volna meg a kilencvenes-kétezres években. A kötet bemutatja, hogyan kerültek véreskezű kommunisták kiadók, lemezgyárak, színházak élére, de az is kiderül belőle, milyen fondorlatos módon működött az aczéli kultúrpolitika, ami mindenképp nyert az alkotókkal – meg persze a kultúrát fogyasztókkal – szemben. Mező Gábor arról is elmondta a véleményét, mit kellene kezdeniük a kiadóknak a diktatúrában megjelent könyvekkel, ahelyett, hogy még mindig vonalas marxista előszavakkal publikálják őket. De arra a kérdésre is válaszolt, jobb lett-e a helyzet a magyar kultúrában, mióta a bolsevizmus társutasai elvesztették a rendszerváltás után is évtizedekig féltve őrizgetett egyeduralmukat.