Megtörve is virágzott: 74 éve oszlatták fel a szerzetesrendeket

Hetvennégy évvel ezelőtt jelent meg a hazai szerzetesrendek felszámolását kimondó törvényerejű rendelet, amely 11 ezer szerzetest tett földönfutóvá.

Sírjánál egy nemzet állt: 67 évvel ezelőtt tartóztatták le Tóth Ilonát

Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő kádári megtorlás egyik jelképe Tóth Ilona, a 24 éves orvostanhallgató, akit 67 évvel ezelőtt tartóztattak le, hogy aztán koholt vádak alapján halálra ítéljék és kivégezzék.

35 éve ért véget a Kádár-korszak

A Népszabadság 1988. május 23-i száma tényszerűen közölte: „Újraválasztották az MSZMP vezető szerveit. A párt elnöke Kádár János, főtitkára Grósz Károly.” A tájékozatlanabb hírfogyasztóknak talán első blikkre fel sem tűnt, hogy Kádár János, a párt főtitkára megbukott, az MSZMP országos pártértekezletén leváltották, utóda az erős munkásbázissal bíró megye, Borsod-Abaúj-Zemplén egykori első titkára lett. És ezzel lezárult egy időszak, amely 1957 óta tartott: a Kádár-korszak.

M5 História: A Kádár-rendszer kinevelte saját pártbizalmi humoristáit

A Kádár-rendszer valójában nem volt puha diktatúra és csak úgy tűnt, hogy kritizálható – mondta Ötvös István az M5 Históriában. A történész kifejtette, hogy valójában a rendszer lényege működött másként: Kádárék azokat a bizalmi elvtársakat alkalmazták a humor a területén is, akikről pontosan tudták, hogy nem fognak hibázni.

A Brutus, aki megbuktatta Kádárt, mégis megindult a birnami erdő

Ki volt Grósz Károly, aki megpuccsolta Kádár Jánost és a „trónszékébe” ült? Hithű kommunista? Reformer? Vagy csak egyszerűen egy gyenge kezű pártvezér, aki a lovak közé dobta a gyeplőt, és még úgy sem tudta megállítani a rendszer bukása felé tartó folyamatot, hogy nyolcszázezer párttag, a teljes belügyi apparátus, a hadsereg, a Munkásőrség és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok mind a háta mögött álltak? Brutus volt vagy Macbeth az 1996. január 7-én elhunyt politikus?

Péksegédből lett miniszter, aki lövetett a népre

Mától kezdve lövünk! – üzente hatvanhat éve Marosán György, aki 1956-ban Che Guevarát is megszégyenítő hevülettel követelte, hogy a szabadságharc leverése után a kommunisták akár tömeggyilkosságok árán is biztosítsák a saját hatalmukat. Nem a levegőbe beszélt: a vészjósló bejelentés napján, vagyis 1956. december 8-án dördült el a salgótarjáni sortűz. Noha már korábban is lőttek a tömegbe, Marosán mondata azért fontos, mert Kádár János a szovjet hadsereg november 4-i támadása után ígérgetések özönével próbálta megnyerni az embereket. December 8-án azonban a kommunizmus megmutatta, hogy milyen is valójában.