ifj. Lomnici Zoltán a Tisza Párt illegális listázásáról: Felmerülhet a kártérítési felelősség, és a személyes adattal visszaélés gyanúja is

Saját támogatóit listázták Magyar Péterék.

Orosz intervenció vagy holland józanság: egy népszavazás tanulságai

A társulási szerződés Ukrajna számára kulcsfontosságú volt, mivel a 2013-2014-es Majdan-tüntetések és a forradalom az EU-hoz való közeledés iránti társadalmi igényt tükrözték.

Orbán Viktor: A Voks 2025 kétszer annyi embert ért el, mint a Tisza Párt szavazása

A Tisza Párt online stratégiájára adott kormányzati válasz egyik eleme szerinte éppen a Voks 2025, amely szerinte átláthatóbb rendszerben működik és az adatvédelem is garantált.

A közvetlen köztársasági elnökválasztás alapja Lengyelországban és kizártsága a hazai szabályozás és gyakorlat tükrében

Az elmúlt héten – vélhetően a lengyel államfő választás apropóján is – szűk körben ismét felvetődött egy időnként fel-fel bukkanó – csekély érdeklődést kiváltó javaslat a közvetlen államfő választást illetően. E körben érdemes előkérdésként rögzíteni, hogy a lengyel köztársasági elnök státuszát a lengyel alkotmány, az 1997. évi Konstytucja Rzeczypospolitej Polskiej) V. fejezete taglalja. Ennek keretében például – eltérően a magyar vagy a német elnöki szereptől, amely a szakirodalom alapján alapvetően protokolláris jellegű – a lengyel államfő például törvényjavaslatot terjeszthet elő, vagy éppen megtámadhatja egy norma aláírását, és ezt csupán a Szejm 3/5-ös többségének döntése írhatja felül. Ez tehát egy erős, már-már a francia félprezidenciális rendszerre hasonlító modell. Részletezve a lengyel alaptörvény ezeket a főbb területeket szabályozza:

Intelem, rágalom, esetleg fenyegetés? – Reagált a Kúria a Tisza Párt elnökének kirohanására

A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.” Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai közeg miként vélekedik az adott ügyről. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul, amelyben a bíróságoknak önálló, alkotmányosan védett szerepük van.

Határozott kiállás – a Kúria állásfoglalásának főbb szempontjairól az átláthatósági törvény kapcsán

A Kúria elnöke egy 2025. május 22-i nyilatkozatában visszautasította a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) állásfoglalását, amely szerint a Kúria elsőfokú hatásköreit bővítő törvényjavaslat elfogadása szervezeti szinten sértené a bíróságok függetlenségét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke tényszerűen hivatkozik amerikai példára az átláthatósági törvény kapcsán

Az Országgyűlés elé került új átláthatósági törvényjavaslat célja, hogy fény derüljön arra, kik és milyen forrásból finanszírozzák azokat a szereplőket, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a közvéleményre, akár a sajtó, akár civil szervezetek, akár más formális vagy informális struktúrák révén.

Hogyan hatnak egy európai fővárosban a szignifikáns vallási különbségek a közösségi identitásra és közpolitikára?

A jelenlegi bécsi vallási megoszlás a fiatalok körében nem csupán statisztikai adat, hanem egy társadalmi átrendeződés világos jelzése.

Ifj. Lomnici Zoltán Magyar Péter legújabb akciójáról: Akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ha valaki titokban készít hangfelvételt

Magyar Péter csütörtök délelőtt közzétette azt a hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél egy minisztériumi eligazításon, és amelyre a Tisza Párt elnöke csak a kormány „őszödi” beszédeként hivatkozik. Az ellenzéki politikus nem árulta el, hogyan került hozzá a felvétel, elmondása szerint „befújta hozzájuk a szél”. A titokban rögzített hangfelvétel elkészítése és kiszivárogtatása azonban akár súlyos következményekkel is járhat. Ifj. Lomnici Zoltán árulta el a hirado.hu-nak, hogy milyen büntetésre számíthat az elkövető, ha az ügy a hatóságok elé kerül, és az illetékeseknek sikerül kideríteniük a kilétét.

A bennfentes kereskedelem bűncselekményének kúriai gyakorlatának rövid áttekintése

A legalitásban az a követelmény (kötelesség) fejeződik ki, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az állam büntetőigényét minden bűncselekmény felderítésével érvényesíteni kell.