– Százalékos arányban hogy áll a felkészüléssel most, néhány nappal a Vendée Globe rajtja előtt?
– Négy éve tart a felkészülés, és körülbelül két hét van még a rajtig, így nézve 90 százalék fölötti a felkészültségi állapotunk. Nagy dolgok most már nem fognak történni: a hajó műszakilag rendben van és már a franciaországi Les Sables d’Olonne kikötőjében várja a rajtot. Most már a bepakolás, az ivóvíz- és élelmiszerkészletek feltöltése, a tartalék alkatrészek beszerzése folyik. Ezeknek a precíz berakodása van még hátra, hiszen a hajón minden négyzetcentiméter számít, mindennek pontos helye van.
– Mióta vitorlázik, és hol kezdte?
– Hétéves korom óta vitorlázom, most vagyok 50 éves. Itt kezdtem Csopakon, a Kereked Vitorlás Klubban, nekem ez a hazai kikötőm.
![](https://cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2024/10/Weores-Szabolcs-02-HPGy.jpg)
– Az elmúlt években hányszor és hány embertől hallotta, hogy „őrült vagy”?
– Sokszor, de ezt általában itthon mondják rám. Franciaországban a tengeri vitorlázás természetes dolog. Európa egyik legnagyobb vitorlás nemzetéről van szó, óriási szakmai tudást halmoztak fel úgy a versenyzők, mint a versenyhajó-építés terén. Hatalmas elismerés számomra, hogy úgy érzem, mostanra a franciák is elfogadtak. Látják és a helyén kezelik a teljesítményemet. Annak is örülök, hogy minden versenyzőtársammal jó a kapcsolatom, bár megmondom őszintén, arra még nem volt időm, hogy a vetélytársak hajóit közelről szemügyre vegyem.
Kapcsolódó tartalom
– Hány tengeren vagy óceánon rendezett felkészülési verseny van a háta mögött?
– Négy év alatt szinte meg sem tudnám számolni, hány felkészülési versenyen vettem részt. Legalább hatszor keltem át az Atlanti-óceánon. A Vendée Globe-on a részvétel kvalifikációhoz kötött, így mindenképpen indulnom kellett ezeken a versenyeken. Ilyen volt például az Atlanti-óceánt kelet–nyugati irányban átszelő Transat Jacques Vabre, a 48 órás Défi Azimut vagy a New York Vendée, amelynek célja – a nevéből is láthatóan – New York volt. Ezek a Vendée Globe-hoz hasonlóan francia szervezésű szóló regatták, ami ismét azt mutatja, milyen komoly hagyományai vannak ott a vitorlázásnak. Az eredményeim alapján a legjobb negyven vitorlázó közé kellett bekerülnöm ahhoz, hogy indulhassak a Vendée Globe-on, és ez sikerült.
– A Balatonon eredményesen vitorlázni, netán egy Kékszalagot megnyerni egy dolog, de a nyílt óceánon, hatalmas hullámok tetején versenyezni sokkal komolyabb felkészülést igényel. Hol tart most vitorlázóként?
– Ahogy mondja, az óceáni vitorlázás teljesen más kategória. Szerencsés vagyok, mert korábban szinte minden hajóosztályban kipróbáltam magam, ezekben igen magas szintre jutottam. Az alapfoknak számító dingitől a jégvitorlázáson át az Amerika-kupán induló, hatalmas tengeri versenyhajókig számos kategóriában versenyeztem, például 2007-ben tagja voltam a dél-afrikai Amerika-kupa-csapatnak. Részt vettem match race-eken, azaz páros hajós versenyeken is. Szóló vitorlázásban valamivel kevesebb tapasztalatom van, de az elmúlt négy év egy nagyon komoly tanulási folyamat volt, amiben az egész életem benne van. Bízom benne, hogy mostanra sikerült annyi tudást felhalmozni, hogy biztonsággal részt tudok venni és célba tudok érni a Vendée Globe-on.
![](https://cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2024/10/Weores-Szabolcs-03-HPGy.jpg)
– Ha Magyarországon szóba kerül a földkerülő vitorlázás, elsőként Fa Nándor neve jut az ember eszébe, aki háromszor teljesítette a Vendée Globe-ot, és a verseny 1992/93-as kiírásán ötödikként ért célba. Milyen a viszonyuk?
– Nagyon jó a kapcsolatunk Nándival, a tapasztalatai révén rengeteget segít nekem a felkészülésben. Ez alatt sok apróságot értek, a helyes táplálkozástól kezdve a déli óceáni vizeken való vitorlázásig. Én még nem jártam a déli óceánokon, ezért rengeteg kérdés van bennem, hogy ott vajon mivel találom szemben magam. Nagyon könnyű például elmenni egy rossz irányba. Fa Nándor egyengeti az utamat, hagyja, hogy menjek a saját fejem után, de nem engedi, hogy rossz irányba forduljak. De ő nem a menedzserem, ő a mentorom.
– Mennyiben más a déli óceánokon vitorlázni, mint az északi vizeken, például az Atlanti-óceánon?
– Alapvetően hasonló a kettő, de mégis más. Az északi Atlanti-óceán sem éppen könnyű terep, hiszen nagyobb a hajóforgalom, és ott is jönnek rendesen az időjárási frontok. A déli óceánon ezzel szemben az jelenti a nehézséget, hogy nincs körülötted senki és semmi, és a tenger hullámzása is sokkal erőteljesebb. Hatalmas távolságok vannak, olyanok amelyek emberi ésszel szinte felfoghatatlanok. Délen megközelítjük a jéghatárt, ahol akár a leszakadó jéghegyek is veszélyt jelenthetnek. Ez különösen izgalmas lesz majd a Horn-foknál (Dél-Amerika legdélibb csücske – a szerk.). Egyébként a verseny rendezői figyelnek arra, hogy a jéghatár peremét elkerüljük, csak a szélén vitorlázzunk.
Videón a 2024/25-ös Vendée Globe útvonala
– A Vendée Globe szabályzata tiltja a kikötést, illetve aki partot ér, kiesik a versenyből. Milyen külső segítséget szabad igénybe venni?
– Külső segítség nincs, nulla. Rádiós kapcsolatot persze tartanak velünk a szervezők, például azért, hogy tájékoztassanak minket a jéghatárzóna széléről, ami folyamatosan változik. Ha nem is kapunk minden nap friss időjárás-előrejelzést, de azért rendszeresen tájékoztatnak minket, és ha veszély közelít, azt is közlik velünk.
– Mi történik akkor, ha a versenyző, mondjuk ön, rosszul lesz a hajón, egyedül a nyílt óceánon?
– Hát… Ha rosszul lennék, annak külön protokollja van. Rengeteg képzésen vettünk részt, amiken főként azt tanultuk meg, hogyan kommunikáljunk a parti személyzettel. Azon kívül van a hajón egy orvosi csomag, egy „szuperdoboz”, amiben úgy válogatták szét a gyógyszereket és a különféle orvosi eszközöket, hogy mindenféle egészségügyi problémát meg lehessen oldani. Ezeknek a használatáról például lehet konzultálni a parton (a versenyirányítási központban – a szerk.) lévő orvossal. Tehát az orvos mondja meg a tünetek megismerése alapján, hogy a „szuperdobozból” melyik gyógyszert vagy melyik eszközt és hogyan kell használnunk.
![](https://cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2024/10/Weores-Szabolcs-01-HPGy.jpg)
– Mit visz magával konzerveken, tartós élelmiszereken kívül? És mivel üti majd el az időt egy két-három napos szélcsend idején a nyílt óceánon?
– Azt szoktam mondani, hogy a szélcsendes napok talán a legnehezebbek. Amikor fúj a szél, megy a hajó, az sokkal nyugisabb olyan értelemben, hogy akkor csak a vitorlákkal, a széliránnyal, a haladásommal foglalkozom. Sokkal nehezebbek azok a napok, amikor nem fúj a szél, de keresni kell, hogy haladjak. Például a vitorlaváltásra jellemzően az ilyen szélcsendes, változékony időszakban kerül sor, ami fizikailag rendkívül megterhelő, kemény munka. Haladni muszáj, olyan nincs, hogy állunk és süttetjük a hasunkat a trópusi napon. Egy vitorlás hajó, még ha kis sebességgel is, de állandóan hánykolódik, halad a vízen.
Kapcsolódó tartalom
– Mit gondol, mennyi idő alatt tudja körbevitorlázni a Földet?
– Körülbelül száz nap alatt, ez valamivel több, mint három hónap. Elrajtolunk Les Sables d’Olonne-ból, Nyugat-Franciaországból, aztán kimegyünk az Atlanti-óceánra, egészen majdnem Brazília északkeleti partjaiig. Onnan fordulunk rá Dél-Afrikára, a Jóreménység fokára, majd következik a déli Indiai-óceán. Aztán onnan a Jóreménység fokától a Horn-fokig egy nagyon hosszú senkiföldje. Én mégis ezt a szakaszt várom a legjobban.
– Hogyan engedte el a felesége, a családja egy ilyen hosszú, magányos és veszélyes útra?
– Ők bíznak bennem, hiszen tudják, hogy jól felkészültem. Nyilván izgulnak értem, de megbíznak bennem. Ha rajtam múlna, már holnap indulnék…
Weöres Szabolcs földkerülő vitorlázását követheti a hirado.hu-n, illetve a verseny hivatalos honlapján.
Kiemelt kép: Weöres Szabolcs, a Vendée Globe vitorlásverseny magyar résztvevője a csopaki Kereked Vitorlás Klubban 2024. október 15-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)