Lényeges

Kína sikeresen útnak indította űrszondáját a Holdra

Elhunyt Hammerl László, a nemzet sportolója

Hosszan tartó súlyos betegség után 82 éves korában elhunyt a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok sportlövő, Hammerl László.

A Magyar Sportlövő Szövetség pénteken délelőtt tájékoztatta az MTI-t a legendás sportoló halálhíréről.

Hammerl László az 1964-es tokiói olimpián győzött a férfi puskások 60 lövéses fekvő versenyében, a 3×40 lövéses összetett számban pedig bronzérmet nyert. Négy évvel később Mexikóvárosban ezüstérmet szerzett fekvőben. Világ- és Európa-bajnokságokon egyaránt egy-egy bronzérmet szerzett. Az 1974-es berni vb-n a kisöbű sportpuska álló szám csapatversenyében, az 1975-ös bukaresti Eb-n pedig a kisöbű sportpuska térdelő testhelyzetű csapatversenyében lett harmadik. Karrierje során 37 magyar bajnoki címet gyűjtött.

A kiváló sportember az 1972-es müncheni és az 1976-os montreali olimpián is szerepelt, utóbbit követően vonult vissza és rövid ideig tanult szakmájában, füll-orr gégész szakorvosként dolgozott, majd 1977 elején átvette a szövetségi kapitányi posztot, melyet összesen 26 évig töltött be. Az azóta nyert két magyar sportlövő olimpiai aranyérem megszerzésekor (Varga Károly, kisöbű sportpuska, fekvő, 1980; Igaly Diána, skeet, 2004) egyaránt ő volt a szakvezető.

A szövetség kiemelte, hogy Hammerl László „nagy tudású, a világ minden pontján elismert szakember volt, kiválóan értett a versenyzők nyelvén, számos olimpiai, világ- és Európa-bajnoki cím és érem megszerzése fűződik a nevéhez”. A sportembert a szövetség saját halottjának tekinti.

A nemzet sportolójává mindjárt a kezdetekkor, 2004-ben megválasztották. Elhunytával jelenleg Balczó András, Faragó Tamás, Jónyer István, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál és Vaskuti István viseli a címet.

Kiemelt kép: Hammerl László otthonában, a tokiói olimpián nyert arany- és bronzérmekkel (Fotó: MTI/Petrovits László)

Ajánljuk még