Időjárás

Jön a havazás – térképen mutatjuk, mi várható

Puskás, Hungary – az Aranycsapat legendájának neve egyet jelentett Magyarországgal

| Szerző: hirado.hu
A magyar futball világhírű ballábas csatára, Puskás Ferenc 79 éves korában ezen a napon, 2006. november 17-én hunyt el a Kútvölgyi Kórházban.

A futball szeretetét otthonról hozta Puskás, akinek az édesapja szintén labdarúgó volt, sőt, az ő keze alatt kezdte meg profi pályafutását is a Kispestnél, amelynek idősebb Puskás Ferenc egészen 1951-ig edzője is volt.

 

 

Budapest, 1952. június 11.: Puskás Ferenc, a XV. nyári olimpiai játékokra való felkészülés idején (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Magyar Fotó: Szécsényi József)

A klubot 1949-ben a kommunista párt központi utasítására a Honvédelmi Minisztérium csapatává tették, amelynek részeként minden futballista a hadsereg hivatásos állományának tagjává vált. Puskás emelkedése a katonai ranglétrán egyben futballsikereinek legfontosabb, hazai mérföldköveit is jelentették: 1950-ben főhadnagy, 1952-ben az olimpiai arany után százados, majd 1953-ban, a 6-3-as mérkőzés után őrnagy lett. Miután 1956-ban a forradalmat követően külföldön maradt, megfosztották minden rangjától, csak 1992-ben kapta azt vissza, de akkor már alezredessé léptették elő.

Tata, 1952. június 28.: A ritkán látott kép az olimpiai labdarúgó-válogatott tatai edzőtáborozásakor készült (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Magyar Fotó: Seidner Zoltán)

A Honvéd színeiben 349 alkalommal lépett pályára és 358 gólt szerzett. Mezszámát, a 10-est végleg visszavonultatta a kispesti klub a legenda előtt tisztelegve.

Az 1952-es, Helsinkiben zajló nyári olimpiai játékokon a magyar labdarúgó-válogatott az egyik első számú esélyesnek számított. A tornán ellenállhatatlanul játszó csapat sorra verte a riválisokat: Romániát, Olaszországot, Törökországot, az elődöntőben a svédeket, a döntőben pedig a jugoszláv csapatot. Az augusztus 2-án lejátszott meccsen Puskás Ferenc a hetvenedik percben szerzett gólt, amihez Czibor járult hozzá tizennyolc perccel később még egy találattal.

Szob, 1952. augusztus 7.: A már olimpiai bajnok Puskás úttörők gyűrűjében a szobi vasútállomáson. A magyar sportolókat hazaérkezésükkor ünnepélyes keretek között fogadták a határon (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Magyar Fotó: Bojár Sándor)

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány csapata hatalmas dicsőséget hozott nemcsak a magyar futballnak, hanem a háború után megtört, sikerre vágyó magyar nemzetnek is. Az olimpiai aranyérem megszerzését követően méltán nevezték az ötvenes évek elejének magyar válogatottját Aranycsapatnak.

Budapest, 1952. augusztus 7.: Az Aranycsapat. Az első sorban Puskás Ferenc (j1), Grosics Gyula kapus (virágcsokorral) és Kocsis Sándor (j3). Az olimpiai játékokról hazaérkező sikeres sportolókat köszöntötte az ország lakossága (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Magyar Fotó: Samai Antónia)

Puskás az Aranycsapat kapitányaként nemcsak az olimpiai döntőben, hanem az egy évvel később lejátszott londoni 6-3 kapcsán is megmutatta vezéregyéniségét. A Wembley-ben több mint százezer néző előtt lejátszott meccsen két gólt is szerzett az angol csapat ellen az első félidőben. Az angliai vendégjátékról hazatérő csapatot üdvrivalgás fogadta a Keleti pályaudvarnál.

Budapest, 1953. december 3.: Puskás itt úttörőknek ad autogramot a Keleti pályaudvaron. Az angol labdarúgócsapat felett győzedelmeskedő magyar válogatottat ünneplő tömeg várta (Forrás: Nemzeti Fotótár, Magyar Fotó: Bojár Sándor)

Puskás fél évvel később, a 7-1-re végződő budapesti visszavágón ugyancsak két gólig jutott. A Népstadionban a Népsport tudósítása szerint 92 ezren látták a meccset. A szállóige szerint „az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek”. Puskás cigányzenészekkel ünnepelte a győzelmet:

Budapest, 1954. május 23.: Puskás Ferenc labdarúgó, a magyar válogatott kapitánya cigányzene mellett mulat a Magyarország–Anglia válogatott labdarúgó-mérkőzés után rendezett díszvacsorán. A mérkőzést Magyarország nyerte 7-1-re (Forrás: MTI/Magyar Fotó: Bojár Sándor)

A sportolók akkoriban ugyanakkora sztárnak számítottak, mint a színészek – ha nem nagyobbnak. Közülük is a két legnagyobb Latabár és Puskás bolondozott a Szabadsághegyen:

Budapest, 1954. május 11.: Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész és Puskás Ferenc válogatott labdarúgó találkozása a Szabadsághegyen (Forrás: Nemzeti Fotótár, Magyar Fotó: Molnár Edit)

Az 1954-es, berni világbajnokságon a magyar csapat ellenállhatatlanul játszott: Öcsiék megverték a brazilokat, az elődöntőben pedig Uruguayt is a hosszabbításban, Kocsis Sándor 111., illetve 116. percben lőtt góljával.

Budapest, 1954. április 30.: Puskás a Margitszigeten (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Magyar Fotó: Farkas Tamás)

A világbajnoki döntőben Puskás már a hatodik percben betalált a nyugatnémeteknek, két perccel később Czibor növelte kétgólosra az előnyünket. A meccset azonban megfordította az NSZK már a 18. percre. A második félidőben a német Rahn szerezte meg a vezetést, amire hamar válaszolt is Puskás, de az egyenlítést és az esetleges hosszabbítást érő, ballábas találatát nem adták meg leshelyzet miatt. Egy mai videóbíró már biztosan máshogy döntene. Az Aranycsapat ezüsttel tért haza, a futballtörténelemben immáron másodszor – az ország egy emberként gyászolta az azóta is megismételhetetlen eredményt.

Az ’56-os forradalom és annak megtorlása Puskás pályafutásában is törést jelentett. A forradalmi események előtt, október 14-én a magyar válogatott Ausztriával játszott barátságos mérkőzést, amelyet 2-0-ra nyertünk Puskás és Sándor Károly góljával. Ez volt Puskás utolsó meccse, ezt követően már nem húzta magára hivatalosan jegyzett válogatott mérkőzésen a címeres mezt.

Nyolcvanöt válogatottsága alatt összesen nyolcvannégy gólt szerzett. Az utolsó előtti meccs, amelyen még csapatkapitányként részt vett a franciák vendégeként, október 7-én lejátszott, 2-1-re megnyert találkozó volt Párizsban.

Párizs, 1956. október 7.: Puskás (balra) utolsó előtti meccse a magyar válogatottban a Franciaország–Magyarország barátságos mérkőzés volt a párizsi Stade Olympique de Colombes-ban (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Komlós Tibor)

Puskás Ferenc november végén a Honvéddal az Athletic Bilbao vendégeként lépett pályára Baszkföldön egy BEK-meccsen, de erről a találkozóról néhány csapattársával együtt már nem tért haza. Az 1957-ben mindössze harmincéves játékos csapat nélkül maradt, egy év kényszerpihenő után egy honvédos barátja, Östreicher Emil hívására a Real Madridhoz igazolt.

Puskás a blancóknál nyolc évet töltött, ez idő alatt csapata ötször nyerte meg a bajnokságot, háromszor BEK-et és egyszer Copa del Rey-t. Az argentin csatárral, Alfredo Di Stéfanóval elválaszthatatlan párost alkottak a csatársorban. A Panchónak becézett Puskás spanyol állampolgárságot szerzett és négy alkalommal pályára is lépett választott hazája válogatottjában.

Számos rekord fűződik Puskás nevéhez.

Az egyik legnagyobb kétségkívül az 1960-as Real Madrid–Eintracht Frankfurt BEK-döntőn szerzett négy gól, amit azóta sem tudott egyetlen játékos sem megdönteni.

Hazai rekord, de ugyancsak megdönthetetlennek látszik az a hét gól, amit egyetlen bajnokin szerzett 1949-ben a 11-3-ra végződő Kispest–Győr mérkőzésen.

Puskás 1966-ban akasztotta szögre a stoplist, ezt követően edzői munkába kezdett. Olyan csapatoknál fordult meg, mint a baszk Aláves, a spanyol Murcia, a chilei Colo-Colo, a görög Panathinaikosz és az AÉK Athén, de edzett paraguayi, amerikai és ausztrál csapatokat is.

Miközben Puskás neve világszerte egyet jelentett Magyarországéval, a rendszerváltás előtt, a forradalom után, de még a hatvanas években alig írták le a nevét a magyarországi sportsajtóban. Edzőként elért sikereiről azonban lassan megjelent néhány híradás a hetvenes-nyolcvanas években. 1981-ben egy meccs erejéig hazatért Puskás: a Magyarország–Anglia világbajnoki selejtező mérkőzést felvezető öregfiúk mérkőzésen léphetett újra pályára a Népstadionban.

Budapest, 1981. június 6.: A Budapest–Vidék öregfiúk mérkőzés végén Puskás Ferenc (k) a nézők köszöntésére vezeti a csapatokat. Fehérben a Vidék csapata. A képen látható játékosok: Puskás Lajos (b), Buzánszky Jenő (b2), Szűcs Lajos (b3), Rapp Imre (b4,) Mátrai Sándor (b5), Szimcsák I (Szirmai) István (b4, Puskás mögött balra), Puskás Ferenc (k), Tichy Lajos (j5, Puskás mögött jobbra, kissé lehajtott fejjel), Monostori Tivadar (j4), Novák Dezső (j3), Rákosi Gyula (j2), Szentmihályi Antal (j) (Forrás: Nemzeti Fotótár, MTI/Benkő Imre)

1991-ben végleg hazaköltözött, majd a Magyar Labdarúgó-szövetségnél folytatta sportszakmai munkáját először az utánpótlásért, majd a nemzetközi ügyekért felelős igazgatóként. 1993 tavaszán szövetségi kapitánynak nevezték ki, de mindössze négy meccsen ült a nemzeti csapat kispadján.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett sportolót december 9-én temették el, a napot a kormány nemzeti gyásznapnak nyilvánította. Örök nyugalomra a Szent István-bazilikában helyezték.

Alakját és emlékezetét a futballvilág egyik legérdekesebb díja is őrzi: a FIFA 2009-ben alapította meg a Puskás-díjat, amelyet minden évben annak a futballistának adnak át, aki a legszebb gólt szerezte az adott évben. Eddig egyetlen magyarként Zsóri Dániel, a Debrecen játékosa nyerte el az elismerést 2019-ben, megelőzve a Barcelona hatszoros aranylabdás legendáját, Lionel Messit.

Puskás emlékét a Real Madrid is aktívan őrzi: bronz mellszobrát 2013. október 24-én a Real Madrid valdebebasi sportcentrumában leplezték le.

Ajánljuk még