Aktuális

Banánok közt rejtőzött a pók a Lidl-ben, riasztották a tűzoltókat

Isten éltesse, Tuskirály! – ma ünnepli 75. születésnapját Hegedüs Csaba olimpiai bajnokunk

| Szerző: Jezsó Ákos
Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Hegedüs Csaba olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózó, edző és sportvezető, aki kivételes technikai tudásának és páratlan fizikai erejének köszönhetően az ellenfeleit kétvállra fektetve szokta legyőzni. A Tuskirálynak is becézett bajnok szerezte hazánk századik olimpiai aranyérmét, mégpedig 1972-ben Münchenben.

Tuskirály – így becézik Hegedüs Csabát már bő ötven éve. A magyar sporttörténelem kimagasló személyisége, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok, valamint többszörös magyar bajnok birkózó Sárváron született 1948. szeptember 6-án. A birkózással még szülővárosában ismerkedett meg, de az ifjúsági korcsoport különböző kategóriáiban már a Szombathelyi Volán színeiben edzett, mégpedig 1957-től kezdve. Igazi előrelépést jelentett számára, amikor felfigyelt rá a főváros egyik patinás klubja, a Budapesti Vasas, amely 1967-ben leigazolta. A piros-kékek színeiben ötször nyert magyar bajnokságot.

Először 1968-ban szerepelt világversenyen, mégpedig mindjárt a magyar válogatott színeiben.

Hegedüs Csaba birkózó, a montreali olimpiára készülő birkózóválogatott tagja felkészülés közben.  (Fotó: MTI Fotó: Petrovits László)

1971-ben mindkét fogásnem országos bajnokságát csupa tusgyőzelemmel nyerte meg, majd még ugyanabban az évben a szófiai világbajnokságon is minden ellenfelét két vállra fektetve nyert aranyérmet. Ekkor kapta a Tuskirály címet, a nemzetközi sajtó pedig egyszerűen csak Mr. Tusként emlegette.

Az 1972-es müncheni olimpián úgy ment neki a kötöttfogású viadalnak, hogy kisebb sérüléssel bajlódott, de a Tuskirályt ez sem akadályozta meg abban, hogy bajnok legyen, megszerezve ezzel hazánk századik olimpiai aranyérmét.

A döntő után azt mondta: „Úgy mentem fel a szőnyegre, hogy csak akkor jövök le, ha én győztem.”

Emelt fejjel jöhetett le a szőnyegről, hiszen győzött, bajnok lett.

Hegedüs Csaba karját emeli magasba a vezetőbíró a svéd Jan Karström elleni mérkőzés végén a kötöttfogású birkózás 82 kg-osok súlycsoportjában a müncheni olimpián. Hegedüs Csaba olimpiai bajnok lett, és a magyar sport századik aranyérmét szerezte meg. (Fotó: MTI Fotó: Pálfai Gábor)

A következő évben azonban úgy tűnt, hogy véget ér a sportkarrierje, mert súlyos autóbalesetet szenvedett. Egy ideig még annak a veszélye is fennállt, hogy elveszíti a lábát.

Hihetetlen akaraterejének köszönhetően épült fel. Erre példa az is, hogy az 1975-ös minszki világbajnokságon már szőnyegre lépett, és úgy végzett a negyedik helyen, hogy nagy vetélytársa, a szovjet Anatolij Nazarenko a hazai pályán csak erős bírói segédlettel tudta legyőzni.

Sportemberi nagyságát bizonyítja, hogy 1976-ban, majd 1977-ben is Európa-bajnok lett, ekkor már a 90 kilósok között versenyzett.

Két edzés között ekkortájt már az iskolapadokat koptatta: 1974-ben a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát, 1979-ben az ELTE Jogtudományi Karán jogi doktorátust szerzett. Ebben az esztendőben vonult vissza az aktív sportolók világától. A birkózással azonban nem szakított, hiszen ez a sportág élete egyik nagy szerelme.

Azt a mérhetetlen szaktudást, amit felhalmozott, át akarta adni a jövő generációjának.

Így lett 1979-ben a birkózóválogatott edzője, majd a következő évtől egészen 1988-ig a szövetségi kapitánya. Irányítása alatt a magyar birkózók 83 érmet nyertek.

Az 1980-as moszkvai olimpián minden korábbi eredményt túlszárnyalva két arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek Hegedüs Csaba növendékei.

Hegedüs Csaba korábbi birkózó olimpikon, edző izgul a pálya szélén a szabadfogású birkózó versenyen a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon. (MTI Fotó: Manek Attila)

1989-től 1992-ig a Magyar Birkózó Szövetség alelnöke, 1992-től 2015-ig elnöke, 2019-től tiszteletbeli elnöke. 1997-től egy évig az MTV Telesport főszerkesztője volt. 2001-ben megalapította a Mr. Tus Birkózó Akadémiát, amellyel a hazai utánpótlásnevelés új útjait nyitotta meg. 2002-től 2014-ig tagja volt a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnökségének, 2014 óta örökös tiszteletbeli tagja.

2005 és 2015 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, a pekingi olimpia birkózóversenyeinek technikai ellenőre volt. 2005-ben és 2013-ban a budapesti birkózó-világbajnokságok szervező bizottságának elnökeként tevékenykedett, 2018-ban a Budapesten rendezett vb egyik nagykövete volt. 2020-tól a pécsi Rátgéber Kosárlabda Akadémia nagykövete, szakmai főtanácsadója, valamint a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány szakmai főtanácsadója és nagykövete.

Hegedüs Csaba birkózó a kupával a Budapest Kongresszusi Központban, ahol műsoros gála keretében február 1-én adták át az 1990-es év legjobb magyar sportolóinak díjait, és a minden idők legjobb magyar sportolóinak kitüntetéseit. (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Sportolói sikereit számtalan díjjal ismerték el

1971-ben az Év sportolója, 1971-ben és 1972-ben az Év magyar birkózója lett. 1985 óta mesteredző. 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság csillagrendje kitüntetést. 1995-ben Vas megye örökös sportbajnoka lett. 1995-től tagja a Halhatatlanok Klubjának, 2005 és 2011 között a klub elnöke volt. 1995-től a Birkózó Hírességek Csarnokának tagja. 1995-ben megkapta a MOB Olimpiai aranygyűrűjét, 2005-ben MOB Érdemérmet, 2008-ban Sárvár életműdíjat, 2009-ben a Magyar Sportért Életműdíjat vehetett át. 2004-ben Szombathely, 2013-ban Sárvár, 2016-ban Budapest díszpolgárává választották. 2018-ban Csík Ferenc-díjjal tüntették ki.

Kézlenyomata 2020-ban felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, tavaly a magyar sport kategóriában Prima Primissima Díjat kapott és beiktatták a Magyar Birkózó Hírességek Csarnokába.

Pályafutását Szekeres István Fejezetek egy bajnok életéből című könyvében örökítette meg, nevét viseli az abaújszántói birkózó terem. 2018-ban jelent meg a Mr. Tus-tankönyv című könyve, amelyet társszerzőkkel készített.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Petrovits László

Ajánljuk még