„Az embernek a túléléshez oxigénre van szüksége. Nyolcezer méter felett ez a létfontosságú molekula csak harmadakkora mértékben áll rendelkezésére, mint normális körülmények között. A gondolkodás beszűkül, esetlegessé válik, térben és időben a mászó nehezebben helyezi el magát, a mozgása drasztikusan lelassul. A tér- és időérzékelése leromlik, a látótere beszűkül, a hőháztartás és a keringési rendszer felborul, az emésztés leáll, nem beszélve a tüdő- és agyi ödéma kialakulásának veszélyéről” – magyarázta Klein Dávid, majd hozzátette, a „kis és nagy nyolcezresek” között ilyen tekintetben hatalmas a különbség.
„Minden egyes megtett méter rengeteget számít. Ha valaki olyan magasan van, ahol most Szilárd, nagyon másképpen érzékeli a fiziológiai elváltozásokat, mint aki épphogy nyolcezer méteren tartózkodik” – mondta Suhajda szilárd korábbi mászótársa.
Kapcsolódó tartalom
A halálzóna veszélyei – ezért nem kaphatott még segítséget Suhajda Szilárd
Tudják, hol van Suhajda Szilárd, hajnalban indul a keresőcsapat
Több mint 24 órája nem működik Suhajda Szilárd jeladója – összefoglaljuk, amit eddig tudni lehet a hegymászóról
Klein Dávid arra a kérdésre, hogy a békéscsabai hegymászó ebben az állapotban, ilyen magasságban ennyi idő eltelte után túlélheti-e, elmondta, egyelőre konkrétan még nem lehet tudni, hogy Szilárd milyen állapotban van, de az esélye a túlélésre elenyésző.
„Ki kell mondani, hogy ez a mentés illetve keresés, ami Szilárdért elindult, túlnyomórészt inkább keresés. Ezt érdemes beismerni. Nagyon kis esély van rá, hogy életben van. Én személy szerint még nem találtam rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban ilyen hosszú ideig túlélt volna.”
„Az egyetlen dolog, ami szerintem bizakodásra adhat okot, hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben” – fogalmazott Klein Dávid.
A hegymászó szerint ha sikerül Szilárdra bukkanni, a protokoll szerint mindegy, hogy milyen állapotban van, fontos, hogy lássák el oxigénnel és dupla adag szteroid injekcióval. Ha pedig a teste engedi, át kell mozgatni, ez ugyanis beindíthatja a vérkeringést, emellett mihamarabb alacsonyabb tengerszint feletti magasságba kell szállítani.
„Ez a négy dolog együtt adhat okot valamennyi reményre. Becsülettel ki lehet mondani, ennél többet nem lehet tenni, de ettől függetlenül természetesen meg kell próbálni”– zárta Klein Dávid.
Suhajda Szilárd magyar idő szerint kedd hajnalban indult el a világ legmagasabb hegycsúcsa felé. Tisztán, azaz teherhordó serpák és oxigénpalack nélkül szeretett volna első magyarként felérni a világ tetejére, a 8848 méteres csúcsra. Műholdas telefonján utoljára szerda délelőtt telefonált.
Nyomkövetője később még magasabbról, 8795 méterről, az úgynevezett Hillary-lépcső magasságából jelzett, de ezután minden kapcsolat megszakadt vele.
Az, hogy Szilárdot látta egy másik mászó csapat, a csütörtök esti órákban derült ki. Itthonról így azonnal elkezdődött a szervezőmunka. A nepáli ügynökséggel sikerült megállapodni abban, hogy pénteken helikopterrel kezdik keresni. Ezzel egy időben három serpát indítottak el, akik várhatóan pénteken a késői órákban érhetnek fel hozzá.
Kapcsolódó tartalom
A család továbbra is bízik a csodában, csakhogy egyre kisebb az esély arra, hogy a hegymászót életben találja a mentőcsapat. A Mount Everesten ugyanis abban a magasságban még egy csendes, viharok nélküli éjszakán is -25, -30 fok van, amit kimerülve, víz és plusz oxigén nélkül szinte képtelenség túlélni.
„A realitást nézve már nagyon kis esélye van annak, hogy Szilárdot életben találják abban a magasságban, azonban én teljes mértékig bízom Szilárdban és hiszek a csodákban”
– mondta még csütörtök este Legindi Tímea, az expedíció kommunikációs munkatársa, aki nemcsak Szilárd egyszemélyes háttércsapatát alkotja, hanem a mindennapokban is szerető társa, felesége.
Kiemelt kép: Suhajda Szilárd és Klein Dávid (Fotó: MTI/Mohai Balázs)