Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke a pénteki rendezvényén kiemelte: a megalapítás az egész magyar labdarúgás szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír, és ezt a zöld-fehérek 33 bajnoki címe, valamint a nemzetközi sikerek is igazolják. Hozzátette: az első világháborút követő években az FTC és az MTK rivalizálása Magyarországon nagyban hozzájárult a labdarúgás népszerűségéhez.
Felidézte, hogy bár az Aranycsapat kapcsán a klubcsapatok közül a legtöbb embernek elsőre a Bp. Honvéd jut az eszébe, ugyanakkor a diktatúra behívókkal és más módon odairányította a játékosokat, így a Fradi kiválóságait, Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt és Budai Lászlót is, akik a megfogalmazása szerint később az Aranycsapat sztárjai lettek.
Emlékeztetett rá, hogy a beszámolók szerint Kocsis Sándor már Honvéd-játékosként egy Fradinak lőtt gólját az öltözőben megkönnyezte.
Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a Ferencváros más kiválóságai – Fenyvesi Máté, Mátrai Sándor és Dalnoki Jenő – is több alkalommal játszottak az Aranycsapatban, ugyanakkor ifj. Buzánszky Jenő elbeszélése alapján édesapja, az Aranycsapat hátvédje büszkén emlékezett arra a három mérkőzésre, amelyeken a zöld-fehérek színeiben lépett pályára.
A testület elnöke hozzáfűzte, a korabeli beszámolók szerint az FTC egy-egy alkalomra Puskás Ferencet és Bozsik Józsefet is kölcsönkapta.
A zöld-fehérek kapusa, Gulyás Géza, a cserepadon ült 1953 novemberében az Évszázad mérkőzésén az angolok ellen 6-3-ra megnyert találkozón, Grosics Gyulát pedig a tisztelet jeléül 82 évesen leigazolta a Ferencváros és 2008 márciusában pályára lépett a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen.
Takács Tibor, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület elnöke emlékeztetett rá, hogy Cziborék Honvédba igazolását annak idején a vezetők azzal indokolták, hogy a magyar válogatott akkor lehet erős, ha a játékosok egy csapatban játszanak és erre a kispesti klubot jelölték ki.