logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„Ő volt a példaképem” – Csollány Szilveszterre emlékeznek a tornasport nagyjai

Óriási veszteségnek nevezte Csollány Szilveszter halálát Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke. „Nem térek magamhoz” – nyilatkozta a 2012-es londoni olimpia lólengésbajnoka, Berki Krisztián barátja és sporttársa halálának kapcsán. „Nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy megtörténik a legrosszabb, de reménykedtem, hogy nem így lesz”– nyilatkozta Vereckei István, a tornaválogatott korábbi szövetségi kapitánya. A hirado.hu összeállítása a sydney-i olimpia bajnokáról szóló megemlékezésekről.
„Amikőr ő megszólalt, abban volt valami erő” – mondta Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke az M1 Híradónak.

Csollány Szilveszter halálának hírét a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közösen jelentette be hétfőn. A MOB saját halottjának tekinti a legendás sportolót.

Halála „óriási veszteség” a magyar tornasport számára

„Óriási veszteség számunkra Csollány Szilveszter halála, egy olimpiai bajnok társunk hagyott itt minket. Mind az egyetemes magyar sportban, mind pedig a teljes magyar tornásztársadalomban óriási űrt hagy maga után, hatalmas tragédia a magyar torna számára” – közölte a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) Magyar Zoltán elnök szavait.

Berki Krisztián tornász – aki szintén olimpiai, világ- és Európa-bajnok volt –, a MATSZ sportigazgatója elmondta: óriási élmény és motiváció volt számára Csollány sydney-i győzelme. A legnagyobb büszkeség pedig az volt a lólengés-specialista számára, amikor ugyanannak az évnek a végén már együtt szerepeltek a debreceni világbajnokságon.

„Megdöbbentett a hír, azóta nem térek magamhoz. Csollány Szilveszter volt a nagy példaképem, az olimpiai aranyérme döbbentett rá arra, hogy talán én is odaérhetek a legjobbak közé”

– nyilatkozta Berki Krisztián a Nemzeti Sport Online-nak hétfőn. „Tizenöt éves voltam ekkor, két esztendővel később pedig már együtt léphettünk pódiumra a magyar válogatott tagjaként a debreceni világbajnokságon. Isten veled, Szilas!” – búcsúzott a londoni olimpiai bajnok barátjától és sporttársától.

Berki az MTI megkeresésére kifejtette: „Nagyon sajnálom, hogy utoljára személyesen a junior világbajnokságon találkoztunk Győrben. Borzasztó, hogy ahogy növünk fel, egyre több példaképet veszítünk el.”

A tornaválogatott korábbi szövetségi kapitánya, Vereckei István a Blikk.hu-nak nyilatkozva elcsukló hangon beszélt.

„Ez borzalmas. Megszólalnom is nagyon nehéz. Persze, nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy megtörténik a legrosszabb, de reménykedtem, hogy nem így lesz”

– nyilatkozta a szakember.

„Nagyon sok közös élményünk volt. Rengeteg helyen voltunk csak ketten, versenyeken vagy például halászléfőző fesztiválokon, jól megértettük egymást. Nagyon bíztam a felépülésében, mert úgy gondoltam, rendbe jöhet, annyira erős volt, hogy hittem, ezt a harcot is megnyeri. Vártam, hogy bekövetkezzen a pozitív változás az állapotában és visszatérjen közénk. Szörnyű, hogy itt hagyott minket” – mondta Vereckei István a lapnak.

Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, édesanyja és edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.

A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe, 1990-ben pedig – a korosztályos versenyek érmei után – első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon.

Csollány Szilveszter lólengés gyakorlata a XXV. nyári olimpiai játékokon Barcelonában, 1992-ben (Fotó: MTI)

Szókimondó magatartása következtében, a szakvezetőkkel folytatott vitái után 1993-ban eltiltották, és fegyelmi büntetése miatt nem engedték indulni a vb-n, vagyis kizárták a válogatottból. Pedig ekkor már világbajnoki ezüst- és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes volt, a barcelonai olimpián pedig a hatodik helyen végzett gyűrűn.

Ekkor az Egyesült Államokba költözött, és előbb St. Louisban, majd Sacramentóban fiatalokat oktatott.

Nehéz körülmények között dolgozott, közben pedig egyedül, edző nélkül készült az atlantai ötkarikás játékokra. Megváltozott, és fegyelmezett emberként ezüstérmet nyert.

Egy év múlva hazaköltözött, 2000-ben Sydney-ben pedig rendkívül tudatosan, magabiztosan versenyzett, és látványos gyakorlata emlékezetes körülmények között olimpiai aranyérmet jelentett számára.

A világversenyeken csak gyűrűn nyert érmeket, ezért manapság már sokan szerspecialistaként emlékeznek rá, pedig akkoriban erre még nem volt lehetőség.

Sikertörténete a 2002-es debreceni világbajnokság megnyerésével vált teljessé, így a következő évben egy olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki arany- és öt ezüst-, illetve egy Európa-bajnoki arany-, egy ezüst- és négy bronzérem után visszavonult. Megelégelte a folytonos fogyókúrát, a kemény edzéseket, és már a motivációja is hiányzott, hiszen mindent elért, amit akart.

Olimpiai bajnok megélhetési problémákkal

Versenyzőként a torna 100 százalékban kitöltötte az életét, ezért az edzések mellett nem tudott komolyan tanulni, de a civil életben elsősorban nem emiatt szembesült nehézségekkel. Miután 2005-től elkezdte kapni az olimpiai életjáradékot, felvettek egy svájci frank alapú, biztosítással egybekötött hitelt a családi házukra, aminek a törlesztő részlete az egekbe szökött a 2008-as gazdasági világválság után. Mindez ha nem is tette tönkre, mert nélkülözniük nem kellett, de rendkívül nehézzé vált a megélhetésük.

Előfordult, hogy több különböző állása volt egyszerre.

Minden munkát elvállalt, tevékenykedett egy önkormányzat sportosztályán, játszótereket gyártó cégnél, volt újságíró és középiskolában testnevelő, másfél évig pedig egy kocsmában csaposként dolgozott, de így is nehezen éltek meg.

Először 2008-ban foglalkozott gyerekekkel Sopronban, de a kezdeti sikerek és népszerűség után ellehetetlenítették a saját tornaiskoláját. Ezt követően két évig Izlandon dolgozott egy klubcsapatnál, amit szintén nagyon szeretett, ám a felesége honvágya miatt hazatértek. Csollány ezután másfél éven át Sopron és Svájc között ingázott, ahol szintén tornaedzőként dolgozott, ahogyan később Ausztriában is.

Időközben a magyar szövetség segítségével a soproni klubhoz került, ám végül ott sem volt maradása, pedig tevékenységét a szövetségi kapitány is méltatta.

Később főállású édesapaként intézte a négytagú család dolgait, emellett az ELTE szombathelyi központjában külsős torna-szakoktatóként tanította a leendő testnevelő-tanárokat arra, hogyan oktassák majd a tornát.

Címlapfotón: Csolány Szilveszter a gyűrűgyakorlatát mutatja be a sydneyi nyári olimpiai játékok férfi tornaversenyének első napján, 2000. szeptember 16-án. (Fotó: MTI archívum)

Ajánljuk még