Szent helyek élő keresztény jelenlét nélkül – ilyenné válhat a Szentföld Nikodemus Schnabel bencés apát szerint. A keresztények mára a teljes lakosság alig 2 százalékát teszik ki, Jézus követőinek jelenléte pedig folyamatosan szorul vissza. Súlyosan érintette őket az elmúlt két év több háborúja, a gazdasági válság és az ezek nyomán újra felszínre törő vallási ellentétek is. „Ha azt gondoljuk, hogy ez a terület a kereszténység Eldorádója, tévedünk, a valóság teljesen más” – fogalmazott. „Az összes keresztény aránya együttvéve is kevesebb, mint 2 százalék. Számunkra az 5 vagy 6 százalék elérése az álom, de nagyon messze vagyunk tőle” – jegyezte meg Schnabel apát a pápai jogú Szükséget Szenvedő Egyház (Aid to the Church in Need, ACN) nemzetközi katolikus segélyszervezetnek adott interjújában.

A bencés apát összehasonlításként rámutatott: még Európa leginkább szekularizált régióiban, Csehországban és az egykori Kelet-Németország területén is sokszorosa a keresztény közösség a szentföldinek. „Attól tartok, hogy a Szentföld egyfajta »keresztény Disneylandké« válhat” – figyelmeztetett. Mint fogalmazott, „a szent helyek megmaradnak, szerzetesekkel és papokkal. De lehet, hogy nem lesznek keresztény családok, fiatal keresztények, nem lesz hétköznapi keresztény élet.” 1948-ban, Izrael állam megalakulásának évében a keresztények a Szentföld lakosságának még mintegy 20 százalékát tették ki.

A Szentföldön élő latin rítusú egyházhoz arabul beszélő palesztin katolikusok, héberül beszélő katolikusok, valamint bevándorlókból és menedékkérőkből álló nagyobb közösség kapcsolódik. Ez összetett kapcsolatrendszer, a családok számos személyes és kollektív kihívással küzdenek és különböző élethelyzetek, válságok teszik próbára őket. A kicsiny gázai keresztény közösséget kivéreztette az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között zajló háború, valamint maga a Hamász-rezsim is. Eközben új jelenségekre is pásztori figyelmet kell fordítani, mint amilyenek a korábban nem jellemző zsidó-keresztény vegyesházasságok.

A keresztény családok jövőjének biztosításához szükség lenne a lakhatási- és munkalehetőségek javítására, valamint a gazdaság stabilitásának helyreállítására. Mivel számos keresztény (az arabul beszélő keresztény családoknak például mintegy 60 százaléka) a turizmusból él, a szektor utolsó jó éve pedig a koronavírus előtti 2019-es esztendő volt, a fegyveres konfliktusok miatt drámaian visszaeső vendégforgalom egzisztenciális veszélybe sodorta őket.

„Az emberek azért mennek el, mert nem látják a jövőjüket” – mutatott rá a valóságra Nikodemus Schnabel apát. „Imádkozzatok, hogy legyen jövője itt a keresztényeknek!” – kérte, majd azt hangsúlyozta, hogy az egyház „nem Izrael-párti, sem Palesztina-párti, hanem emberbarát”. Az egyház „minden oldalon jelen van” – nyomatékosította a bencés elöljáró.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)