A 120 éve született Vasarely előtt tiszteleg a Kossuth Rádió A hely című műsora

| Szerző: hirado.hu
Különleges évfordulóra emlékezik idén a magyar és a nemzetközi művészeti élet: 120 éve született Vasarely, az op-art világhírű mestere. A jeles alkalomból a Kossuth Rádió A hely című műsora is rendhagyó adással jelentkezik április 9-én, amelyben a hallgatók közelebb kerülhetnek a művész életéhez, munkásságához és örökségéhez.

Autómárka-jelzés, köztéri szobor, gyerekjáték és olimpiai logó – elsőre egymástól távoli világok, mégis összeköti őket egy különleges látásmód. Az, amely elhiteti velünk, hogy ott is van vonal, ahol valójában nincs. Az, amely játékba hozza a szemünket, és újraértelmezi a valóságot.

A jubileum alkalmából Pécsett Vasarely-emlékévet hirdettek. Ennek egyik kiemelkedő eseménye, hogy április 9-én átadják a belülről megújult Vasarely Múzeumot, amely idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Innen jelentkezik április 9-én a Kossuth Rádió A hely című műsora, megismertetve a hallgatókkal az op-art, azaz az optikai művészet világát, feltárva egy rendkívüli életút magyar és nemzetközi rétegeit.

A műsorban archív felvételeken maga Vasarely is megszólal, mellette pedig szakértők és a jelen képviselői segítenek értelmezni örökségét. Hallhatják többek között Molnár Ferenc egykori kulturális államtitkárt, Gettó Katalin esztétát, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusát, valamint fiatal alkotókat és múzeumi szakembereket is. Kovács Luca, a Vasarely-emlékév logójának tervezője, Iványi Emese marketing- és közönségkapcsolati vezető, valamint Jankó Mátyás múzeumpedagógus mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók több nézőpontból ismerhessék meg ezt a különleges életművet. A hely bemutatja, hogy az optikai játékok mögött gondolatok, rendszerek és egy mindenkihez szólni akaró művészi hitvallás áll – amely 120 évvel a művész születése után is aktuális.

Vasarely egyszerre volt „tűrt” és támogatott művész a szocializmus idején. Művészetébe nehéz volt belekötni: nem politikai üzeneteket közvetített, hanem egyetemes vizuális nyelvet alkotott. Célja az volt, hogy a művészet kilépjen az elit terekből, és mindenkihez eljusson. Nem akart a Parnasszuson csücsülni – inkább hidat épített mű és közönség között.

Életútja különösen izgalmas kettősséget mutat: nagyon magyar és nagyon nemzetközi egyszerre. Miközben szülővárosának, Pécsnek és Budapestnek is adományozott műveket, Franciaországban hozta létre múzeumát és alapítványát, ahol munkássága világszerte ismertté vált.

Hatása messze túlnyúlt a képzőművészet határain. Munkái feltűntek David Bowie világhírű brit zenész egyik albumán, és még az űrbe is eljutottak: az első francia űrhajós személyes tárgyai között is ott volt az általa képviselt op-art szellemisége. Ez a vizuális gondolkodás a mindennapok részévé vált – logókban, tárgykultúrában, designban él tovább.

És bár alkotásai sokszor szinte földöntúlinak hatnak, mögöttük nagyon is földi alapok állnak. Vasarely művészete kísérletezésből, kutatásból és precíz tervezésből született: kockás füzetek, rendszerek és matematikai logika formálták azt a világot, amely a szemünket becsapva mégis a valóság új dimenzióit tárja fel.

Kiemelt kép forrása: MTVA

Kell még valamit mondanom, Ildikó? podcast

Ajánljuk még