Nádasdy Ádám halálhírét Török András, Budapest-történész jelentette be Facebook-oldalán. A szerző úgy fogalmazott, hogy  a család kérésére „szomorúan tudatja”, hogy 2026. március 29-én elhunyt az „Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője”.

Az MTI-hez is eljuttatott közleményben Török András a hozzátartozók kérését tolmácsolva azt írta: „A gyászoló család a sajtó és a közvélemény megértését kéri, hogy ezekben a nehéz napokban nyilatkozattételért ne keressék őket”.

A gyászhírről beszámolva az Index felidézte, hogy Nádasy Ádám műfordítói teljesítménye korszakos jelentőségű volt.

A Dante Isteni színjátékát vagy Shakespeare drámáit fordító alkotó úgy vélte, hogy a klasszikusok akkor halottak, ha nem értjük őket, ezért igyekezett érthetővé tenni ezeket a műveket azáltal, hogy „lefejtette róluk a múlt századi porréteget, a nehézkes rímeket, és visszaadta nekik az eredeti drámaiságot”.

Megszállottan küzdött az ellen a görcsös nézet ellen, hogy a nyelv „romlik”. Utolsó éveiben, London és Budapest között ingázva, egyfajta „kívülálló” bölcsességgel figyelte a hazai viszonyokat. „Londonban egy senki vagyok, egy idős úr a közértben, és ez felszabadító. Budapesten viszont Nádasdy Ádám vagyok, akinek súlya van a szavának. Kell mind a kettő, hogy ne bolonduljak bele az egyikbe se” – mondta egy korábbi interjúban.

Nádasdy Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Magvető Kiadó szerzője volt – emlékeztetett az MTI.

Életrajza

A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának  írása szerint Nádasdy Ádám Babérkoszorú díjas-költő, nyelvész, műfordító 1947. február 15-én Budapesten született, anyja Birkás Lilian operaénekes, apja Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas rendező volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-olasz szakon 1970-ben szerzett diplomát, ezután 1972-ig gimnáziumban tanított. 1972-től 2018-ig az ELTE BTK angol tanszékének munkatársa, 1997-től 2003-ig tanszékvezető, 1997-2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 1994-ben lett a nyelvtudományok kandidátusa, 2006-ban habilitált, 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.

Kutatási területe a hangtan, nyelvtörténet és germanisztika, szerkezeti viszonyok a fonológiában. Tudományos munkája mellett a nyelvi ismeretterjesztésben is aktív volt, ismeretterjesztő cikksorozatokat publikált, előadást tartott a Mindentudás Egyetemén. Kálmán László nyelvésszel rádiós ismeretterjesztő műsora is volt.

Jelentős szépírói tevékenysége is. Költőként viszonylag későn indult: 1984-ben jelentkezett a Komolyabb versek című kötetével, azóta több verseskötete is megjelent, az utolsó 2024-ben Billeg a csónak. Versek, 2019-2023 címmel. A magánélet apró jelenetei, a lírai-én pszichés reflexiói, párkapcsolatok hullámzásai, városi élethelyzetek teremtik meg sajátos, érzékeny világát.

Műfordításai is sikereket arattak, Shakespeare, Oscar Wilde, G.B Shaw műveit ültette át magyarra, 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékának új fordítása, emellett mai magyar nyelven, prózában készítette el Katona József Bánk bán című drámája, később Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, majd Madách Imre Az ember tragédiája új változatát.

Több esszékötete is napvilágot látott (A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról; Hordtam az irhámat; Londoni levelek, 2020-2024.)

1990-ben Déry Tibor-jutalomban részesült, 1993-ban Graves-díjat kapott, amelyet minden évben az év legszebb versét író költőnek adományoznak. 2000-ben Füst Milán-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést, 2005-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapott, 2016-ban Moholy-Nagy Díjat, 2017-ben az Isteni színjátékért az Artisjus Irodalmi Nagydíjat vehette át. 2020-ban Aegon Irodalmi Díjat kapott a Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéért, 2025-ben a Szinva Irodalmi Díjjal ismerték el. 2024-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) rendes tagjává választotta.

Kiemelt kép: Stekovics Gáspár fotója Nádasdy Ádámról (Forrás: Wikimedia Commons)