Kertész Imre után második magyar íróként Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda a stockholmi Svéd Akadémia az Irodalmi Nobel-díjat. Október 9-én, amikor az elismerésről szóló hírt bejelentették Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára úgy nyilatkozott:

a szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.

Krasznahorkai László, Kossuth- és Nobel-díjas magyar író és Mats Malm, a Svéd Akadémia állandó titkára az intézmény stockholmi székházában (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani)

Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki.

Krasznahorkai László büszkeségének és boldogságának adott hangot a bejelentés után

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Az MTI tudósítása szerint az író elmondta:

egyáltalán nem számított az elismerésre, és hangsúlyozta, hogy nagyon büszkévé és boldoggá teszi az is, hogy anyanyelvét, a magyar nyelvet, „ezt a kis nyelvet” használhatja.

„Elsősorban az olvasóknak köszönöm” – mondta, hozzátéve: azt kívánja mindenkinek, hogy használják a fantáziájukat, és olvassanak, mert az olvasás gazdagít és erőt ad ahhoz, hogy túléljük a mostani nagyon nehéz időket. Arra a kérdésre, hogy mi jelenti számára a legnagyobb inspirációt, azt mondta: a keserűség.

„Nagyon szomorú vagyok, ha a világ állapotára gondolok. Ez a legnagyobb inspirációm, az ember világ” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez inspiráció lehet a jövő írói számára is, hogy adjanak valamit a következő generációnak, ami segít valahogy túlélni ezt a nagyon sötét időszakot.

Krasznahorkai László az interjúban beszélt arról is, hogy jelenleg Magyarország mellett Triesztben és Bécsben, vagyis az egykori Osztrák-Magyar Monarchia városaiban él, míg a Nobel-bizottság telefonhívása Frankfurtban érte, ahol egy beteg barátját látogatta meg.

Az író reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is mindenkit büszkévé és boldoggá tesz a Nobel-díja.

A 2025. évi irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Herscht 07769 című könyve a 77. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron a Messe rendezvényközpontban (Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf)

Miután kiderült, hogy a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat, Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán gratulált Krasznahorkai Lászlónak.

A kormányfő akkor azt írta:

„Magyarország büszkesége, az első gyulai Nobel-díjas, Krasznahorkai László. Gratulálunk!”

A második, irodalmi Nobel-díjban részesülő magyar író december 10-én, szerdán Stockholmban veszi át az elismerést, a díjátadó alkalmából – melyet a Duna Televízió 15 óra 50 perces kezdettel élőben közvetít – a közmédia tematikus filmválogatással tiszteleg a szerző előtt, a Dunán A torinói ló, az M5-ön a Sátántangó, a Duna World-ön A londoni férfi című filmeket láthatják nézőink, ezeken kívül a Mediaklikken digitálisan is elérhető Krasznahorkai László műfaji és stiláris gazdagságot felvonultató életműve és a műsorfolyam részeként a Bartók Rádióban a Valuska című operából is lesznek hallhatóak részletek, ezt a művet Krasznahorkai Az ellenállás melankóliája című regényéből készítette Eötvös Péter zeneszerző.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jövő decemberig tartó programsorozattal köszönti egykori hallgatóját, Krasznahorkai Lászlót. A Krasznahorkai-év a Nobel-díjak átadásának napján, szerdán élő közvetítéssel, vetítéssel és szakmai beszélgetéssel indul.

Krasznahorkai László a második magyar irodalmi Nobel-díjas, 23 évvel ezelőtt nyert először magyar író – a 2016-ban elhunyt Kertész Imre – ebben a kategóriában.

A közmédia az írónak adható legmagasabb elismerés odaítélése bejelentésének alkalmából a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréjára hivatkozva idézte fel a díjazott magyar író életútját, életművének legfontosabb darabjait ismertetve.

Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán. Az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai Sándor emigrációs pályájáról írta.

1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él, ezek közül az első, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg.

Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.

A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk, a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt.

Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amelyet a rendező életműve befejező darabjának szánt, s amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját.

Az ellenállás melankóliája alapján készült Eötvös Péter utolsó, Valuska című operája (2023).

Krasznahorkai a kilencvenes évek elejétől szinte állandóan „útközben” van, magyarországi és németországi tartózkodásai közben hosszabb-rövidebb időt töltött Európában (Svájc, Anglia, Görögország, Dánia, Olaszország), az Egyesült Államokban, valamint Japánban és Kínában is.
Írásművészete is jórészt az utazásai közben szerzett élményeiből, tapasztalataiból táplálkozik, műveiben a tér, a távolságok, az elzártság nagy szerepet játszanak.

Az ellenállás melankóliája című 1989-es regénye óta szinte minden évben új könyvvel jelentkezik, ezek között elbeszéléskötet (Az urgai fogoly, Megjött Ézsaiás, Seiobo járt odalent, Az utolsó farkas) és regény (Háború és háború; Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó; Rombolás és bánat az Ég alatt; Báró Wenckheim hazatér; Herscht 07769) egyaránt megtalálható.

Művészeti írásaiból Este hat; néhány szabad megnyitás címmel 2001-ben publikált kötetet. 2010-ben jelent meg az ÁllatVanBent című könyve, amelynek megírására Max Neumann képzőművész egyik képe, egy négy fal közé bezárt állat kitörési kísérlete ihlette. 2012-es könyve, a Nem kérdez, nem válaszol az elmúlt húsz évben magyar és külföldi lapoknak adott interjúiból nyújt válogatást, és műhelytitkokról, keletkezéstörténeti érdekességekről is olvashatunk benne. 2019-ben jelent meg Mindig Homérosznak című, összművészeti alkotásként definiált műve, a szöveghez Max Neumann festett képeket és Miklós Szilveszter szerzett zenét. Legutóbbi munkája a 2024 elején megjelent Zsömle odavan című szatirikus hangvételű regénye. Novemberben jelent meg A magyar nemzet biztonsága című regénye.

Krasznahorkai művészetét kritikusai vizionárius vagy mágikus realizmusnak nevezik. Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi, prózája többek között Kafka, Faulkner, Márquez és Bernhard szövegvilágával és szemléletformáival rokon.

Egy amerikai bírálója azt írta:

„Őt olvasni kicsit olyan, mint elnézni egy városi téren az ott körben álló embereket, akik látszólag a kezeiket melengetik, és aztán, közelebb érve rájönni, hogy nincs is tűz és a semmi körül gyűltek össze.”

Írói munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismerést kapott, többek között 1987-ben József Attila-, 1993-ban Krúdy Gyula-, 1998-ban Márai Sándor-díjat.

2004-ben Kossuth-díjat vehetett át „a kortárs magyar prózairodalom megújulásában és korszerűvé válásában játszott rendkívül fontos alkotói szerepéért, regényeiért és elbeszéléseiért, amelyeket a külföldi – elsősorban a német – szakirodalom is számon tart és nagyra becsül”.

2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal, 2003-ban a Soros-alapítvány alkotói díjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat, valamint a Szépírók Társaságának díját is, 2010-ben elnyerte a Brücke Berlin német irodalmi díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. 2013-ban és 2014-ben elnyerte a Rochesteri Egyetem (New York állam) Three Percent irodalmi magazinja által alapított Best Translated Book Award díjat a Sátántangó című regényének George Szirtes, illetve a Seiobo járt odalenn című elbeszéléskötetének Ottilie Mulzet által készített angol nyelvű fordításáért.

2014-ben megkapta a szlovén írószövetség Vilenica-díját, valamint az America Award irodalmi életműdíját. 2015-ben Nemzetközi Man Booker-díjjal ismerték el. 2019-ben a Báró Wenckheim hazatér című regényének angol nyelvű kiadása nyerte el az amerikai Nemzeti Könyvdíjat az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában. 2021-ben neki ítélték oda az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elismerést. 2022-ben Libri irodalmi díjjal tüntették ki, és elnyerte a szerb Milovan Vidakovic-díjat is posztmodern, disztópikus és melankolikus témájú életművéért. 2023-ban Joëlle Dufeuilly fordítóval együtt elnyerte az év legjobb franciára fordított művéért járó Laure Bataillon-díjat. 2024-ben a spanyol Formentor irodalmi díjjal tüntették ki.

Krasznahorkai László 2004-ben a Digitális Irodalmi Akadémia, 2010-ben pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

Az irodalomi kategóriában az első magyar Nobel-díjas Kertész Imre volt, aki 2002-ben nyerte el a díjat, többek közt a Sorstalanság című regénye miatt – idézte fel sajtóarchívumában a közmédia Nemzeti Archívuma.

Kiemelt kép: Krasznahorkai László, Nobel-díjas magyar író (Fotó: MTI/Marjai János)