A Rádió 100 című sorozat kronologikus visszatekintést ad, élő, hangzó kalandozást kínál a rádiózás múltjában. Az adásokban bemutatják, hogy hogyan vált a rádió a technikai kuriózumból a társadalom, a kultúra és a nemzeti identitás egyik legmeghatározóbb médiumává. A műsor betekintést enged a kulisszák mögé is: a kezdeti technikai próbálkozásoktól a stúdiók megszületésén át a hallgatói szokásokig, a rádiózás társadalmi, politikai és kulturális szerepéig. A sorozat alkotói célul tűzték ki, hogy a műsor a jövő generációi számára is útmutatóul szolgáljon – egyfajta összegzés és tisztelgés legyen a magyar rádiózás öröksége előtt.
Az első rész visszarepít 1925. december 1-jére, amikor Budapesten elindult az első hivatalos rádióadás. A szerkesztők nemcsak az eseményt idézik fel, hanem a kor hangulatát, az újdonság varázsát is, archív felvételekkel és korabeli anekdotákkal fűszerezve. Az adás megszólalói a kezdetek technikai, társadalmi és kulturális vonatkozásairól beszélgetnek.
A sorozat első epizódja előrevetíti a következő adást is, amely Puskás Tivadar világszinten egyedülálló találmányának történetét dolgozza fel. A Telefonhírmondó egyedülálló módon juttatta el a híreket, kulturális műsorokat és zenét az otthonokba – akár 12 óránál frissebb információkat is. A megszólalók nemcsak technikai részleteket tárnak fel, hanem a korszak találékonyságát is megidézik. Szó esik például arról is, hogyan rögzítettek hangot a háború idején röntgenlemezekre a magyar leleményesség újabb példájaként.
A harmadik rész a rádiózás kísérleti korszakát mutatja be. A műsor idézi Magyari Endre postamérnök átköltött versét, amely a technikai áttörést ünnepelte, és bemutatja, hogyan indultak el az első adások – milyen eszközökkel, milyen lelkesedéssel és milyen társadalmi háttérrel.
A negyedik rész azokat idézi meg, akik először szólaltak meg a mikrofon mögött: Scherz Edét, Filotás Lilit és Skoff Elzát. A műsor emléket állít a korszak meghatározó rádiósainak, például Szőcs Endrének, és bemutatja a magyar fejlesztéseket, köztük a Szűcs-fülhallgatót, amely lehetővé tette, hogy olcsóbban, detektoros készülékeken hallgathassa a közönség a műsort, akár áram nélkül is.
A további epizódok a magyar rádiózás legfontosabb állomásait járják végig: a Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményének és a Diósdi Rádió- és Televíziómúzeum a kincseit, a rádiózás szerepét a háborús években, a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja hatását, a Szabó család-sorozat kulturális jelentőségét, valamint a rádiótechnika fejlődését és a jövő felé mutató innovációkat.
A Rádió 100 sorozata arra is rávilágít, hogy a rádióhullámok ma is ott vannak körülöttünk – a Wi-Fi-től a GPS-ig. A rádiózás nem csupán a múlt médiuma, hanem a jelen és a jövő kommunikációjának alapja.
A sorozat szakmai hátterét a Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményének munkatársai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Postamúzeum szakértői, valamint az MTVA archívuma biztosítják.
Rádió 100 – rádiótörténeti sorozat hétfő esténként 20:37-kor a Kossuth Rádióban.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Budapest, 2014. december 19.A Kossuth Rádió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza és gyártóbázisa előtt. (Fotó: MTVA/Zih Zsolt)