A tatár buzogány első biztos lelőhelye a híres muhi csatatér. Egy keleti könnyű lovas sírjában találták meg 2001-ben az első nyolcszögletű vasbuzogányt – hangsúlyozta a Teol.hu érdeklődésére K. Németh András a Wosinsky Mór Múzeum régész muzeológusa.
Az elmúlt hat évben Tolna vármegyében is három ilyen ritka buzogányra bukkantak. Ezek nem klasszikus régészeti ásatásból, hanem
műszeres lelőhely felderítés során kerültek elő
– hívta fel a figyelmet a Teol.hu.
Az egyik Szekszárd északkeleti határában, egy elhagyott középkori faluhelyen bukkant fel, amelyet a 14. század elejéig laktak. A másik Tamási közelében, egy mélyút peremén rejtőzött, amelynek közelében a helyi néphagyomány szerint egykor a tatárok elől rejtőztek az emberek. A harmadik példány Tolnanémedi mellett, a középkori Gyánt falu határában, egy egykori átkelő közelében került elő.
A szakirodalom megosztott a kérdésben:
vajon ezek a buzogányok a tatár hadak, esetleg szövetségeseik fegyverei voltak, vagy éppen a magyarok használták a támadók ellen?
Egyes kutatók szerint ez egy kétséget kizáróan keleti eredetű fegyver, mások úgy vélik, akár a Közel-Keletről is származhatnak, és kereskedelem vagy zsákmány révén kerültek a Magyar Királyságba. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a tatárok által elhullajtott, elvesztett fegyverekről van szó, amelyek csak azokon a helyszíneken maradtak fenn, ahol ténylegesen megfordult a mongol hadsereg.
Kapcsolódó tartalom
A Tolna vármegyei példák különösen fontosak: a tatárjárás nyomai ebben a régióban eddig viszonylag gyéren mutathatók ki, különösen a Duna menti sávon kívül, épp ezért lehetnek kulcsfontosságúak ezek a szórványosan előkerülő buzogányok, mint közvetett, mégis kézzelfogható emlékei a térséget is elérő mongol támadásoknak.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó forrása: Savariamuseum.blog.hu)