Maszkatból a Müpáig – magyar közreműködéssel készült el az első arab opera

| Szerző: hirado.hu
Októberben bemutatták az első arab nyelvű operát, Szindbád – Az ománi tengerész címmel az Ománi Királyi Operaházban. Az előadás különlegessége, hogy magyar–ománi koprodukcióban valósult meg, Káel Csaba rendezésében, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Győri Balett is közreműködésével. A premier kulturális jelentőségéről az M5 Librettó című műsorában beszélt a Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező.

„Ez egy nagyon hosszú együttműködés és gondolkodás eredménye”

– kezdte Káel Csaba a közmédia kulturális csatornájának délutáni műsorában. Hozzátette: a 2011-ben megnyílt Ománi Királyi Operaház első saját rendezése, és ez az első arab nyelvű opera, ezért történelmi jelentőségű volt a bemutató kulturális életükben.
Az uralkodó, Kábúsz ománi szultán víziója volt, hogy Ománban is megépüljön egy rangos operaház, a lenyűgöző, fehér márványból készült épület a fővárosban, Maszkatban kapott helyet.

„2013-ban rendeztem ott először, és később lehetőséget kínáltak arra, hogy együtt dolgozzunk az első arab nyelvű operán. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt, így most októberben kerülhetett sor a bemutatóra”

– mesélte a rendező.

„Az arab nyelv nem az európai operakultúrára van kitalálva”

– magyarázta Káel Csaba.

„Hisham Gabr egyiptomi zeneszerző bravúros munkát végzett: a prozódiát, azaz az arab szavak zenei illesztését úgy oldotta meg, hogy európai típusú operát hozott létre, arab népzenei motívumokkal fűszerezve.”

Az előadásban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Győri Balett is közreműködött, a díszleteket Szendrényi Éva, a jelmezeket pedig Velich Rita tervezte.
A látványvilágot is a helyi hagyományok ihlették.

„Ragaszkodtak hozzá az omániak, hogy a saját értékeik legyenek bemutatva”

– mondta a rendező.

Hozzátette: Velich Ritának több hetet el kellett töltenie a helyszínen, hogy az ottani ékszerek, anyagok és népművészeti elemek alapján megtervezze a jelmezeket.
A Szindbád-mítosz arab gyökerei is különös jelentőséggel bírtak a rendezés szempontjából.

„Az ománi kultúra több ezer éves, egy kalóz és kereskedő nép volt, kiváló tengerészekkel. Innen származott Szindbád alakja is – innen jött az ötlet”

– tette hozzá a produkció direktora.

A közös munkára kulturális hídként tekint a rendező. „Ez a projekt egy igazi kulturális kaland, amelyben Európa és az arab világ találkozik – zenében, látványban, és emberi együttműködésben” – foglalta össze a rendező.
A nagyszabású produkciót hamarosan a magyar közönség is láthatja: a Müpa koprodukciójaként a Szindbád – Az ománi tengerész 2026 áprilisában, a Bartók Tavasz záróestjén kerül bemutatásra.

Librettó – hétköznap 16:30-tól, élőben az M5 műsorán.

 

Kiemelt kép: Az ománi tengerész (Fotó: Radiomusic.hu)

Ajánljuk még